Magazin archívum » 2008. november
Városfejlesztés - a közterületek kultúrája
Milyenek most s milyennek szeretnénk látni lokális környezetünkben a bennünket körülvevő tereket, közterületeket – erről a témáról kértük neves építészek véleményét. A szakemberek szerint – a pénz által diktált folyamatokkal szemben is – a közterületek kultúrájának emelkedésén sokat kell dolgozni. Ennek érdekében szükség van városfejlesztési stratégiára, amely definiálja a közterek funkcióját. Szükség van kulturális stratégiára, amely a település meglévő kulturális igényeire épül. Szükség van civil szerveződésekre, amelyek valóságos igényeket teremtenek a közterekkel szemben. És szükség van pénzre, mert az igényes közterek létrehozása igen költséges.
Ma még drágák a megújuló források
Az Európai Unió direktívája szerint a Közösség országaiban 2020-ra – az összes energiafelhasználásból – 20 százalékra kell emelni a megújuló energiák részarányát. A konkrét elvárásokat azonban az egyes országok lehetőségei szerint határozták meg. Mivel Magyarország lehetőségei szerényebbek, egyelőre csak 13 százalékos szintet kell elérnie. E célok elérésére – az előzetes számítások azt mutatják – a következő években hozzávetőleg 400 milliárd forint támogatás szükséges. Egyes zöldszervezetek szerint a megújuló energiatermeléssel foglalkozó iparág legfontosabb elvárása a kormányzattal szemben az, hogy hosszú távon is kiszámítható támogatáspolitikát gyakoroljon, és stabil jogszabályi környezetet biztosítson.
A biomasszák energetikai hasznosítása
Több ezer évre nyúlik vissza az emberiség energiaigényének kielégítésével okozott természetkárosítás története. A nagyarányú ipari és kommunális energiafelhasználás azonban alig több mint 200 évre tehető. Az elmúlt évszázadban az energiafogyasztás döntő részét a föld kérgéből kitermelt fosszilis energiahordozók eltüzelésével biztosították az ipari társadalmak, amellyel egyre nagyobb mennyiségű szén-dioxidot bocsátottak a levegőbe. Az 1980-as évektől az üvegházhatást kifejtő gázok emissziójának gyors növekedése és a manapság egyre gyakrabban előforduló természeti katasztrófákat előidéző klímaváltozás foglalkoztatja a kutatókat és a közvéleményt.
Zöldberuházások Veresegyházon
Egyedülálló módon Veresegyház szinte valamennyi önkormányzati épületét megújuló energiával fűtik. Pásztor Béla polgármestert a technológia bővítésének részleteiről és az egyéb városfejlesztési beruházásokról kérdeztük.
Fekete gyémánt
Az utóbbi tíz évben megszűnt a mecseki szén bányászata, a hagyományos mélyszinti és külszíni fejtés már nem volt gazdaságos. Most azonban egy új technológiának köszönhetően megnőtt az érdeklődés az itt rejlő ásványvagyon iránt. Már folynak az ezzel kapcsolatos földtani kutatások az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben, ahol Hámorné dr. Vidó Mária geológus-mérnök az elgázosítással történő szénkitermelés módjáról és jelentőségéről beszélt nekünk.
Magyarország geotermikus adottságai kitűnőek
Földünk belseje a radioaktív elemek folyamatos bomlása által, valamint a bolygóvá alakulás során magába zárt hő hatására melegedett föl. A felszínközelben a hő hordozója a kőzet és a pórusokban, töredezett zónákban csapdázódott víz. A hazai geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos kutatásokról és hasznosításának lehetőségeiről dr. Fancsik Tamást, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet igazgatóját kérdeztük.
Új, nagy kapacitású szabályozó erőmű kellene
A következő másfél évtizedben legalább 6000-6500 megawattnyi, új áramtermelő-kapacitást kell kiépíteni ahhoz, hogy a régi építésű, műszaki elavultságuk miatt leállításra váró blokkok termeléskiesése ne hiányozzon hazánk áramellátó rendszeréből, s a bővítéssel egyúttal fedezhető legyen az évente 1,5-2 százalékkal növekvő hazai áramigény. E korszerűsítésekről, a hazai erőműpark túlzott mértékű földgázfüggőségéről is beszélgettünk Tombor Antal villamosmérnökkel, a hazai villamosenergia-rendszert szabályozó MAVIR Zrt. volt elnök-vezérigazgatójával.
Új szemlélettel - költséghatékonyságra törekedve
A Magyarországon az Európai Unió irányelveinek megfelelően 2008 januárjában befejeződött liberalizált villamosenergia-piac kialakításának alapgondolata az volt, hogy a villamosenergia-vásárlást piaci alapokra helyezze. Ezzel az üzleti fogyasztók alkupozícióba kerültek, nem úgy, mint a korábbi közüzemi rendszerben, ahol kizárólag a területileg illetékes szolgáltatótól vásárolhattak villamos energiát. Ez sok szempontból szemléletváltásra készteti a fogyasztókat. Különösképpen, ha élni kívánnak az új rendszer által kínált lehetőségekkel.
Továbbra is szükségünk van az atomenergiára
Jelenleg Magyarország áramellátásának mintegy 40 százalékát biztosítja nukleáris erőmű. Erről az áramtermelési módról a jövőben sem mondhatunk le, mivel nem fokozhatjuk tovább a földgáztól való függőségünket, és nem növelhetjük az erőműveink szén-dioxid-kibocsátását sem – nyilatkozta lapunknak Herczog Edit európai parlamenti képviselő.
Az atomenergia reneszánsza
Európában az igényeknek megfelelő mennyiségben állítanak elő villamos energiát, de sok az elöregedett erőmű, amelyek helyett újakat kell építeni az elkövetkezendő tíz évben. Csakhogy az üzemanyagimporttól való függősége miatt Európának nem jelent egyértelmű megoldást a földgáz. Inkább a megújuló energiaforrásoké és a maghasadáson alapuló atomreaktoroké a jövő, véli a Magyar Tudományos Akadémia Atomenergia Kutatóintézetének igazgatója. Dr. Gadó János szerint a megújuló energiaforrások aránya nőni fog, mivel számos, elsősorban környezetvédelmi előnnyel rendelkeznek, és ugyanez vonatkozik az atomerőműben előállított villamos energiára is.
Mérnöki precizitással Pakson
Egyszerre több határponthoz is érkezett a Transelektro Fővállalkozó és Kereskedelmi (TFK) Kft. A nagy paksi rekonstrukciós munkálatok után egyrészt készülnie kell az új aktuális feladatokra, másrészt az intenzív munka mellett, illetve azzal egy időben a hosszú távú terveket is szem előtt kell tartania.
Évről évre újraindul az agrárhullámvasút
Az egyik évről a másikra akár 40-50 százalékos termésingadozás nemcsak drámaian kiszámíthatatlanná teszi az itthoni agrárgazdaság teljesítményét, jövedelmezőségét, hanem akut társadalmi, politikai feszültséget is okoz, amint azt az idei nyírségi „almaháború”, a traktorosdemonstrációk vagy éppen az Auchan-áruházlánc néhány létesítménye elé öntött dinnyehegyek is mutatták. Fórián Zoltán agrárszakértő szerint van jó megoldás.
Háttérbe szorul az élelmiszer-biztonság?
Úgy tűnik, nem a kutatókon múlik, hogy döcögős az itthoni élelmiszer-biztonsági kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazása. Sajnos hasonló helyzetben van – az egyébként máshol virágzó – tudás- és technológiatranszfer hasznosítása is.
Génművesség és környezetvédelem
A géntechnológiával nemesített (GM) növények igazolhatóan kisebb környezeti kockázatot hordoznak, mint a hagyományos agrotechnológiák. Éppen ezért, ha nem hitvita folyna, akkor éppen ökológiai megfontolásokból kellene követelni a géntechnológiai fejlesztéseket és az új GM-fajták használatát – állítja Dudits Dénes professzor, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület elnöke. Az akadémikussal annak apropóján beszélgettünk, hogy az Unió szakmai tanácsadó testülete, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) nemrégiben úgy döntött: az ökológiai indokok tudományosan megalapozatlanok, így a MON810-es génmódosított kukorica piacra kerülésének és magyarországi termesztésének tilalma kifogásolható.
Geopolitikai tényező az energiabiztonság
Az energiabiztonság egyre inkább stratégiai kérdéssé válik az Európai Unió és a NATO számára is, ezt jól mutatja, hogy a NATO legutóbbi, budapesti tanácskozásán az egyik legfőbb téma volt. Az energiahordozókból Európa – a szükségleteihez képest – nem rendelkezik elegendő saját készlettel, ezeket jellemzően földrajzilag is egyre távolabbról kell beszereznie. Ráadásul az energiakereslet világszerte jelentősen növekszik, miközben a könnyen kitermelhető energia köre szűkül. Ennek következtében a világ egyes gazdasági-politikai centrumainak versenyezniük kell a különféle forrásokért, s ezek gazdag birtokosai e helyzetet más jellegű érdekeik érvényesítésére is fel tudják használni. Az EU földgázellátásának biztonsága érdekében középtávon mind a beszerzési forrásokat, mind a szállítási útvonalakat diverzifikálni kell. Ez hatványozottan igaz ránk, mivel Magyarország a hagyományos energiaforrások tekintetében a kontinens egyik legkiszolgáltatottabb országa, leginkább az orosz energiaexporttól nagy a függőségünk. A diverzifikálást szolgálná például a Nabucco gázvezeték, amely a tervek szerint Közép-Ázsiából szállítana földgázt Európába, Oroszország megkerülésével.
Nagy múltú német cég az M6-os építésén
Az építési feladatokat a PORR-ral úgy osztottuk el, hogy ebből a Paks és Szekszárd közti déli szakaszon az út- és kis hidak építési munkáit mi végezzük, míg a Dunaújváros és Paks közti északi szakaszt partnerünk építi – mondta Barabás Miklós, a Bilfinger Berger Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. A munkák egyharmadát, mint például a nagy hidakat, a közműkiváltásokat a közösen létrehozott konzorcium építi. A koncessziós pályázatban természetesen több partnerünk is van. A Deutsche Bank vezetésével egy bankkonzorcium finanszírozza a munkát, továbbá egy francia és egy osztrák üzemeltető is együttműködik velünk.
Jogász
A magyar közjegyzők ugyanúgy közhatalmat gyakorolnak, mint a bíróságok, ám eljárásaik gyorsabbak, rugalmasabbak. E ténynek köszönhetően a vállalkozók hosszas pereskedéseket úszhatnak meg, illetve olyan bizonyítékokat rögzíthetnek közhitelesen az adott ügyben, amelynek révén időt és pénzt takarítanak meg.
Turisztikai célpont lenne Észak-Magyarország
Az Észak-magyarországi Régió – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, valamint Nógrád megye alkotja – adottságait, értékeit, hagyományait s a modernizáció lehetőségeit kihasználva, a partnerség jegyében kívánja erénnyé kovácsolni az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezete, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az eddigi erőfeszítésekről és a következő évek legfontosabb fejlesztéseiről beszélgettünk Kalocsai Kornél programigazgatóval.
Közel négyszázmillió forintos támogatás az Európai Uniótól
A Columbian Tiszai Carbon (CTC) Ltd. 1994. évi avatása óta az ipari koromgyártásban előkelő helyet vívott ki Európában. A legnagyobb és legismertebb gumiabroncsokat gyártó cégek, a Bridgestone, a Continental, a Michelin és a Hankook beszállítója. A gyár fejlesztését, termelőkapacitásának növelését 2007 nyarán elkezdték, és az üzemi próbákat – a terveknek megfelelően – október közepén sikeresen befejezték. A cég eredményeiről, a hétmilliárdos beruházásról adott tájékoztatást a Gazdasági Tükörkép Magazinnak Dobos László vezérigazgató.
Tradíciók és újítások a Nemzetvédelmi Egyetemen
Az elmúlt másfél évben jelentős változások történtek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem életében, attól kezdve, hogy prof. dr. Szabó János dandártábornokot választották az intézmény rektorának. A 2008/2009-es tanévben az intézmény új campuson folytatja az oktatást, és a változások szellemét megtartva új feladatokat tűzött ki maga elé. Az állami támogatások csökkenése ellenére az egyetemet a bővülés jellemzi, ami a megváltozott vezetői szemlélet eredménye.
