Magazin archívum » 2009. április
Az év közepétől változik itthon a szemétgyűjtő világ
Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozással vállalta, hogy a környezetre – elsősorban a talajra és a felszín alatti vizekre – veszélyt jelentő, sok esetben szennyező hulladéklerakókat bezárja, s felváltja azokat korszerű ártalmatlanító létesítményekkel. Az elavult lerakók bezárásának végső dátuma: 2009. július 16. Ezt követően már csak olyan lerakók fogadhatnak szemetet, amelyek megfelelnek a szigorú környezetvédelmi feltételeknek. A váltásra az elmúlt nyolc év jelentette a felkészülési időt: jelentős hazai, valamint európai uniós forrásokat fordítottak arra, hogy az érintett települések megvalósítsák a jogszabályban kitűzött fejlesztési célokat. Sikerült-e tiszta helyzetet teremteni a lerakók környékén? – erre kerestük a választ.
Elvileg bővíthető a Paksi Atomerőmű
Egyre aktuálisabb a Paksi Atomerőmű kapacitásbővítése, a blokkok üzemidejének meghosszabbítása, hatékonyabbá tétele és új erőművek létesítése. Ám a jelenleg négy blokkal üzemelő erőmű későbbi működtetésével, illetve bővítésével kapcsolatban egyelőre elvi döntés született, amely nincs összefüggésben azzal, hogy március végén menesztették az erőmű néhány vezetőjét.
A jövő atomenergiája
Zöld utat kapott a Paksi Atomerőműben tervezett két új erőműegység építésének előkészítése, az erre vonatkozó javaslatot március végén fogadta el az országgyűlés. Az előkészítés hosszadalmas folyamat, legalább öt év, és a megvalósítás is minimum hat esztendőt vesz igénybe. Így leghamarabb 2020-ban kerülhet sor az első blokk üzembe helyezésére, és 2025-ben léphetne be a második blokk – számolt be Gadó János, a Magyar Tudományos Akadémia Atomenergia Kutatóintézetének igazgatója.
Atomerőmű Magyarországon
Hazánkban az atomerőmű építésének gondolata már az 1960-as évek közepén felmerült. A döntésig az akkori gazdasági és politikai vezetés viszonylag gyorsan eljutott, és 1967 elején kormányhatározattal indult meg az előkészítés. Az akkori tervek szerint az első blokk 1975-ben, a második pedig az elsőt követő egy-két évben kezdte volna meg a termelést.
Sürget az idő, itt az új kihívás!
A Paksi Atomerőmű bővítésének az előkészítését engedélyező parlamenti döntés után a meglévő erőmű és az új blokkok építése energetikai kényszerének hasonlóságára, a kivitelezés tapasztalatainak hasznosítására, az új blokkok építésének legjelentősebb kihívására hívta fel a figyelmet Gábor József, a Gépkar Kft. ügyvezető igazgatója. Az építőgépész-mérnöki és közgazdasági végzettségű szakember korábbi vállalatánál csaknem tíz évig vett részt az erőművi építkezésen, tizenöt éve pedig a működő erőműben dolgozik a Gépkar élén.
A környezeti biztonságért
Magyarország egyetlen katonai felsőoktatási intézményében a tisztek mellett civilek is tanulnak, ugyanis – a katonai képzésen túl – a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) feladatai közé tartozik a honvédelem, a rendvédelem és a nemzetbiztonság különböző területein dolgozó hivatásos állományú szakemberek képzése és felkészítése is. A ZMNE ezenkívül elismert szakmai kutatóműhelye a hadtudományok és katonai műszaki tudományok egyes területeinek, és a rendelkezésre álló szellemi potenciállal, valamint infrastruktúrával regionális és országos tudományos kutatóhely is egyben – tudtuk meg Szabó Jánostól, az egyetem rektorától.
Közel húsz éve a villamosenergia-iparágban
Elsődleges feladatunk a villamosenergia-termelés, szállítás, elosztás és automatizálás területén megfelelő megoldások szállítása és szolgáltatása – fogalmazta meg az Infoware Zrt. céljait Kertész Sándor vezérigazgató. A cég, amely egykor az ÜRIK-programban érintett területeken Magyarország legjelentősebb vállalkozásai közé tartozott, most elsősorban a külföldi terjeszkedésben látja a továbblépés lehetőségeit.
Nincs olcsóbb a fölöslegesen nem használt energiánál
Egyre többször vetődik fel az energetikai szakmában az a kérdés, hogy a szén-dioxid és más káros gázok kibocsátásának a csökkentése érdekében az energiahatékonyság javítását vagy az újratermelődő energiafajták hasznosítását kellene-e jobban támogatnia a kormányzatnak. Számítások szerint a hatékonyság javítására költött egy forint háromszor-ötször annyi szén-dioxid-kibocsátás csökkenését eredményezi, mint egy, a megújuló energiatermelésre kiadott egy forint. Ugyanakkor az alternatívenergia-előállítási módok alkalmazása sem elkerülhető. E dilemmák kapcsán és a magyarországi adottságokról beszélgettünk Jászay Tamással, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének professzorával.
Csak a komplex korszerűsítés hoz teljes körű hasznot
Érdekes módon cseng egybe egy építészmérnök és egy egyetemi tanár meglátása az energiatakarékossággal kapcsolatban végzett kutatómunkájuk tekintetében. Szemléletüket ugyanazok a kiváltó okok, a dráguló energia, annak pazarló felhasználása és a környezetvédelem befolyásolja, és mindegyikük a maga komplexitásában keresi a megoldást. Zöld András egyetemi tanárral, a hazai meglévő épületállomány energiafelhasználásáról, Ertsey Attila építészmérnökkel pedig a települések és településrészek autonóm energiaellátásának lehetőségeiről beszélgetett a Gazdasági Tükörkép Magazin.
Jelentős környezetvédelmi megtakarítás
Az SGS a piaci igényeket felismerve 2009-től energia- és vízhasználati auditok elvégzésével bővítette profilját Magyarországon. Az új audit részleteiről Bárczi Istvánnal, az SGS Hungária Kft. környezetvédelmi üzletágának vezetőjével beszélgettünk.
Előbbre kellene lépnünk a biogáz-hasznosításban
Itthon jelenleg alig hasznosítják a környezetet nem terhelő megújuló energiaforrást, a biogázt, amely tisztítva helyettesítheti a földgázt, ezzel pedig enyhülne Magyarország energiafüggősége. Az Európai Unión belül a biogáz-felhasználásban az utolsók között kullogunk. A Magyar Biogáz Egyesület – a IV. Magyar Biogáz Konferencia keretében – április közepén rendezte meg: Földgáz helyett biogáz címmel azt a nemzetközi tanácskozást, amelyen neves külföldi előadók mellett hazai szakemberek és a kormány képviselői is részt vettek. Kovács Kornél professzorral, az egyesület elnökével az eseményről és a hazai lehetőségekről beszélgettünk.
Egy innovatív szakközépiskola
Mintha már a jövőre készült volna a Paksi Atomerőmű Vállalat, amikor 1986-ban szakiskolát alapított. Ez volt az első nem állami finanszírozású iskola az országban, mely a rendszerváltást követően 2001-től alapítványi fenntartással működik. Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium (ESZI) jelentős szerepet játszik a város és az erőmű életében, és ez a szerep tovább erősödhet, mivel a Paksi Atomerőműben működő blokkok élettartama előreláthatóan húsz évvel meghosszabbítható, így csak 2035 körül állnak majd le, és az országgyűlés által nemrég jóváhagyott további két új erőműegység várható élettartama hatvan év lesz a 2020-ra tervezett üzembe helyezést követően.
Az energiacsökkentő korszerűsítés árát nem a megrendelő fizeti
A tíz éve alapított győri székhelyű társaság állami, önkormányzati intézményekben, lakóházakban, vállalkozások épületeiben végez energetikai szolgáltatásokat. Az eddig beépített teljesítmény meghaladja a 100 MW-ot, a beruházások értéke pedig a 2,5 milliárd forintot.
Teljes körű megoldások az ipar egyedi igényeire
Cégünk a magasan képzett, kreatív és szakértő mérnöki tudásbázisára építve az ipar egyedi igényeire szállít innovatív megoldásokat – kezdte beszélgetésünket Petrik Márk, a Hepenix Kft. ügyvezető igazgatója, akit a 18 éves cég múltjáról, jelenéről, és terveiről kérdeztünk.
Csökken az innováció
Március 27-én 17. alkalommal került sor az Innovációs Nagydíj átadására. A köztársasági elnök jelenlétében, a Parlament Főrendiházi Termében tartották az ünnepséget, amelyen a miskolci Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft. ügyvezető igazgatója, Horváth Attila vehette át az elismerést Sólyom László köztársasági elnöktől, aki Molnár Károly tárca nélküli miniszter, a zsűri elnöke jelenlétében nyújtotta át a bronzszobrot.
Országos innovációs központ alakult a Corvinuson
Tavaly októberben Innovációs és Vállalkozásfejlesztési Központ alakult a Budapesti Corvinus Egyetemen a kutatói szféra és az üzleti világ közötti kapcsolat erősítése, továbbá a technológiai fejlesztések gazdasági elősegítése érdekében. Az alapgondolat az volt, hogy legyen Magyarországon egy egyetemi bázisú országos elméleti központja az innovációmenedzsment kutatásának és oktatásának.
Nyakon csípik a szennyezési csóvát!
Nemzetközi szinten is újdonságnak és piacképes terméknek számíthat majd az a kármentesítő technológia, amelyet a szegedi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet egy konzorcium tagjaként fejleszt ki a talajvízzel terjedő szénhidrogén-szennyeződések kezelésében. A 2013-ig tartó projektről az intézet megbízott igazgatójával, dr. Kiss Istvánnal beszélgettünk.
Kutatások a gabona vertikumban
A Gyermely Zrt. működteti a legnagyobb tésztagyárat Magyarországon. Kapacitása – három műszakos üzemmódban – meghaladja a napi száz tonnát, ami éves szinten huszonötezer tonnát jelent. A cég folyamatosan dobja piacra új termékeit. Tóth Bélát, a Gyermely Zrt. igazgatóját a legújabb fejlesztésről kérdeztük.
Számos könnyítéssel vonzóbb a pályázás
Itthon három kiemelt területen történtek intézkedések, hogy az európai uniós források minél nagyobb védelmet nyújtsanak Magyarországnak a világgazdasági válság hatásaival szemben. Javultak a fejlesztési hitelhez való hozzájutás, a munkahelyek megőrzésének és a felvevőpiacok megtartásának a feltételei. A pályázatok elkészítésére fordítandó átlagos idő mintegy 30 százalékkal csökkenhet, az átlagos elbírálás ideje pedig 25-40 százalékkal lehet rövidebb 2009-ben. Ez év elejétől több, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat kedvezően érintő változás lépett életbe: egyszerűsödtek a pályázatok, gyorsabb és kevesebb adminisztrációval jár a szerződéskötés és a kifizetések, ezzel párhuzamosan akár 40 százalékra – de legfeljebb 300 millió forintra – nőtt a szerződés után lehívható előleg összege.
Jogász
A hitelt felvenni szándékozó cégeknek két dolgot érdemes figyelembe venniük: egyrészt a hitelnyújtás folyamatában figyelni kell a minél pontosabb jogi nyilatkozatokra, másrészt tisztán kell látniuk, hogy probléma esetén mi történik a zálogba adott ingatlannal, ingósággal, vagyonnal, mi is a követendő eljárás.
A főbb beruházások megvalósulnak Budapesten
Költségvetése a szokásos – s egyébként kötelező – március közepi dátum helyett talán április végére lehet Budapestnek, melynek büdzséje több tízmilliárd forint hiánnyal számol. A pénzhiány miatt a főváros fejlesztéseket halaszt el, de a leglátványosabb beruházásokról – például a 4-es metró, villamosvonalak meghosszabbítása – nem mond le.
Logisztika, képzés - megoldás a válságra (?)
Különböző külső és belső tényezők miatt, úgy tűnik, hogy a felsőoktatás is nehéz helyzetben van, és nem csak finanszírozási szempontból. A strukturális gondok egy része „importált” probléma, részben a bolognai folyamat következménye. Ugyanakkor egyre nehezebb a diplomás pályakezdők elhelyezkedése is.
Az OTP és az Audi a legvonzóbb munkahely
Idén tizenötödik alkalommal készült el az AIESEC Magyarország Legvonzóbb Vállalat nevű felmérése, ebben az évben először a Develor Tanácsadó Zrt. együttműködésével. Célja, hogy felmérje a gazdasági és műszaki szakokon diplomázás előtt álló egyetemisták és főiskolások munkavállalással kapcsolatos véleményeit és elvárásait, és ezáltal országos szinten is reprezentatív képet mutasson a végzős diákok véleményéről.
