Magazin archívum » 2009. augusztus-szeptember
Nyomós okok a nyomott hangulatra
A magyarországi nyomdapiacon manapság nem elég gyors határidőt és jó árat kínálni, a minőségi munka és a minél teljesebb körű szolgáltatás a talpon maradás egyik záloga, amihez viszont fejlesztésekre volt-van szükség. Amelyik cég csak tehette, megtette ezt az elmúlt években, ám a gazdasági válság a nyomdapiaci szereplőket is nehéz helyzetbe hozta: idén minden eddiginél kevesebb a megrendelő.
Versenyképességet gyengít az erős EU-szabályozás?
A mostani globális gazdasági válság közepette kizártnak tűnik, hogy maradéktalanul teljesüljenek az Európai Unió legújabb energiafogyasztás- és légszennyezés-csökkentési tervei. Emellett az sem valószínű, hogy a következő években a megújuló energiaforrások akkora szerephez jutnak az energiatermelésben, mint az az EU-s célkitűzésekben szerepel. Az elvárások teljesítése a következő években hatalmas pénzügyi terhet róna a közösség országaira, miközben az ilyen befektetések hasznának nagy része évtizedek múlva, s javarészt nem a mi kontinensünkön jelentkezne. Erről is beszélgettünk Molnár Lászlóval, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkárával.
Legyen több kicsi biomassza-erőmű
Óriási biomassza-erőművek helyett kisebb blokkokat kellene építeni, de csak ott, ahol a tüzelőanyag megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll és a későbbiekben is elérhető lesz. A tüzelőanyagot az erőműtől legfeljebb 20–40 kilométerről szabad beszállítani ahhoz, hogy valóban zölderőműről beszélhessünk. Magyarországon bőségesen rendelkezésre állnak a termőterületek az energianövények termesztéséhez. Az ilyen növénykultúrákat általában a rossz minőségű talajon vagy az árterekben célszerű termeszteni. A biomassza-erőműveket a legkedvezőbben a távhő előállítására lehetne kihasználni, az áramtermelésre csak másodlagosan. Ezekről s az energetikai és az élelmezési célú növénytermesztés viszonyairól beszélgettünk Barótfi Istvánnal, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezető tanárával.
Hiányzik itthon az országos kiegyenlítő hálózat
A megújuló energia hasznosításának elterjedéséhez és az áramellátás-biztonság fokozásához mindenképpen szükség lenne itthon egy hálózati tároló-kiegyenlítő rendszer kiépítésére. A villamosenergia-termelés és -fogyasztás közötti egyensúly megteremtésére világszerte bevált módszer: a szivattyús-tárolós vízi erőmű üzemeltetése. Ilyen létesítmény megépítéséhez megfelelő domborzati adottságokra van szükség, emellett nálunk a környezetvédők jelenlegi ellenállása megnehezíti a kivitelezést. Létezik azonban egy néhány éve kifejlesztett technológia, amely – viszonylag alacsony költséggel – rövid idő alatt kiépíthető lenne, s megoldaná a hazai áramellátó hálózat szabályozási gondjainak nagy részét. Erről beszélgettünk Balogh Ernővel, a Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagjával, aki emellett az energetikai piacon érdekelt VRB East Europe s.r.o. magyarországi ügyvezetője is.
Gázt (biometánt) neki!
Magyarországon újszerű koncepciók együttesét fogja megvalósítani a DDKKK Innovációs Nonprofit Zrt. vezetésével egy konzorcium az állattartás során keletkezett hígtrágya kezelése és a biogáz termelése terén. A termofil fermentációval gyorsított kiérleléshez és a sterilizáláshoz szükséges hőt a zalaszentgróti Uniferró Kft. által kifejlesztett ipari felhasználású „biokazánnal” biztosítják, az előállított biogázt pedig – a szén-dioxid leválasztása után – a földgázhálózatba táplálják.
Északi precizitás és mediterrán könnyedség
Az Európai Unió által elfogadott középtávú energetikai politika szerint az EU tagországaiban az alternatív energiahordozók felhasz-nálásával előállított hőenergia mennyiségének 2015 végéig a teljes termelt mennyiséghez képest 15 százalékra kell emelkednie.
Lendület vár itthon a távoli magyar tudósokra
A magyar tudomány évek óta alulfinanszírozott, meg kell újítani a hazai tudományos kutatásokat támogató pályázati rendszert, mondta a magazinunknak adott interjúban Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. A professzor szerint létre kell hozni az Országos Kutatási-fejlesztési Tanácsot, amely közvetlenül a kormánynak adna tanácsot, mondana véleményt például arról, hogy mekkora legyen a kutatás-fejlesztési költségvetés, s azt milyen arányban osszák meg a tudományterületek között. Emellett a tanács vezetője képviselhetné a külföld felé a hazai tudományt, innovációt.
Inkubátorházban fejleszthetnek a kkv-k
Tavaly szeptember óta irányítja Csopaki Gyula a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH), amely erre az évre összesen mintegy 55 milliárd forintot oszthat el kutatásokat, fejlesztéseket támogató pályázatain. Az elnök szerint a források elforgácsolásának, a „mindenkinek jusson egy kicsi” elvnek nincs értelme. Tudomásul kell venni, hogy bizonyos összeg alatt nem lehet érdemi kutatást végezni, ezért a pályázatok számát csökkentik. Érdemi eredményeket, értékeket akarnak felmutatni – a többi között ennek feltételrendszeréről is kérdeztük Csopaki Gyulát.
Műalkotások lézersugaras tisztítása
A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Anyagtudományi és Technológiai Intézetében (BAY-ATI) új anyagok fejlesztésével és a meglévő anyagok tulajdonságainak javításával foglalkoznak. Az elmúlt évek során a BAY-ATI bekerült az alkalmazott tudomány nemzetközi vérkeringésébe is. Az intézetben folyó kutatási területekről dr. Buza Gábor igazgatóval és dr. Rácz Ilona osztályvezetővel beszélgettünk.
Lézerfizikai és optikai fejlesztések
Az újnál is újabb fejlesztéssel rukkolt ki a dr. Szipőcs Róbert vezette R&D Ultrafast Lasers Kft. A hazai spin off vállalkozás tudományos eredményei hoszabb távon – egyebek mellett – az orvosi diagnosztikában és a gyógyszerfejlesztésben is felhasználhatóak lesznek. Legalábbis ezt célozza az a projekt, amellyel a legutóbbi Nemzeti Technológiai Program (NTP) 2009. évi pályázatán állami támogatást nyert a cég.
Teljesen megújult a debreceni tömegközlekedés
Európai viszonylatban is a legkorszerűbb autóbuszok álltak forgalomba július elsejétől Debrecenben. Az alacsonypadlós, légkondicionált járművekből 140-et vásárolt a Cívisbusz. A minőségi változás annak köszönhető, hogy Debrecen saját üzemeltetésbe vette a városi tömegközlekedést, amelyet eddig részben a Hajdú Volán működtetett. Az átállás mindössze négy órát vett igénybe, ez világviszonylatban is egyedülálló gyorsaság.
A képzetlenség növeli a munkanélküliek számát
A világgazdasági válság következményei elkerülhetetlenné tették, hogy a magyar kormányzat átdolgozza a korábbi optimista prognózisokat. A Nemzeti Akció Program 2009-re egyszázalékos GDP-csökkenéssel számolt, s csak 2010 után tartotta elképzelhetőnek a foglalkoztatás bővülését. Ám azóta a gazdaság várható teljesítményadatait folyamatosan felül kell írni. A jelenlegi válságnak a munkanélküliségre gyakorolt hatásairól készült friss, tudományos igényű felmérések eredményeiről a Gazdasági Tükörkép Magazin Tóth István Jánost, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársát kérdezte.
Jogász
Magyarországon számos törvény, rendelkezés védi a női munkavállalókat, a munkáltatóknak ezeket tiszteletben kell tartaniuk.
Fejlesztésekkel kezelhetőbb a válság
Hazánkban a gazdasági recesszió által egyik leginkább sújtott terület a Közép-dunántúli régió (KDR). Ennek legfőbb oka, hogy a Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék alkotta régióban a gazdaság szereplőinek jelentős része azokhoz a fejlett iparágakhoz kapcsolódik, amelyeken a válság az első körben söpört végig. A magazinunk által megkérdezett szakemberek állítják, reális esélye van annak, hogy – az 1990-es évekhez hasonlóan – e régió az elsők között lábaljon ki a válságból.
Komplex innovációs szolgáltatások a Közép-Dunántúlon
A jelenlegi formájában másfél esztendeje működő Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (KDRIÜ) alapvető stratégiai célja, hogy komplex innovációs szolgáltatási palettát mondhasson magáénak, ezzel segítve a régió innovációban érdekelt szervezetei piacképességének javulását. Az elmúlt másfél év eredményei azt bizonyítják, hogy a kitűzött cél megvalósítása érdekében a KDRIÜ sokoldalú feladatokat látott el, illetve számos olyan tevékenységet végzett, amely a régión belüli együttműködések bővüléséhez járult hozzá – nyilatkozta dr. Szépvölgyi Ákos ügyvezető igazgató.
Innovatív fejlesztések a Közép-dunántúli régióban
Napjainkban a különféle gazdálkodó szervezetek, kis- és közepes vállalkozások, nagyvállalatok egyaránt csakis úgy maradhatnak talpon az egyre nehezedő gazdasági körülmények közepette, ha javítják versenyképességüket, csökkentik működési költségeiket. Ennek egyik leghatékonyabb módja a különféle pályázati támogatások igénybevétele, melyben kiemelkedő sikereket mondhat magáénak a budapesti székhelyű, de székesfehérvári telephellyel is rendelkező „K+F” Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ Kft. mind a megbízói, mind a saját számára elnyert támogatások és azok hatékony felhasználása tekintetében.
A tudatos innovációra alapozott út
Az alapításának hatvanadik évfordulóját ünneplő veszprémi székhelyű Pannon Egyetem a hazai felsőoktatás élvonalába tartozik. Pozíciója megerősítését a megfelelő innovációs struktúrák tudatos kiépítésével kívánja elérni.
Újabb alapszak és mesterképzések a Tisza partján
A Szolnoki Főiskolának változatlanul stabil a pozíciója a magyar felsőoktatási rendszerben. Az utóbbi években 4500 főben állandósult a hallgatói létszám, ezzel az oktatási intézmény az alsó-középkategóriában helyezkedik el a hazai felsőoktatásban. Az üzleti fakultáson mind a négy alapszak vonzó, de népszerűek a felnőttképzés keretében választható szakirányú továbbképzések is. A főiskola vezetői azonban világosan látják: a versenyképesség és az itt szerzett diplomák értékének megőrzése érdekében a képzési portfóliót lényegesen át kell alakítani. „Párhuzamosan dolgozunk a mesterképzések és egy új alapszak, a gazdálkodás és menedzsment szak elindításán, de a műszaki és művészeti szakirányt is megcéloztuk” – mondja dr. Füle István CSc oktatási rektorhelyettes.
Kitörési pont lehet az élelmiszer-csomagolás
A klaszter partnerségre épít, ugyanakkor fenntartja a versenyt – fogalmazta meg a 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai és Nyomdaipari Klaszter alapfilozófiáját dr. Kiss István, a három ágazatot tömörítő szervezet menedzsmentszervezetének ügyvezető igazgatója, aki szerint a magyarországi nyomdaipari és műanyagipari vállalkozások egyik kitörési pontja az élelmiszer-csomagolás lehet.
