Magazin archívum » 2009. december
Örüljenek-e a vállalkozások az új Polgári törvénykönyvnek?
Elfogadta az Országgyűlés az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb jogalkotói munkájának eredményét, az új Polgári törvénykönyvet. Összeállításunkban elsősorban a gazdasági társaságok mindennapi életére vonatkozó várható hatásait, a fontosabb változásokat és az új jogintézményeket vesszük górcső alá, végezetül kitérünk az új kódexet érintő ellentétes politikai és szakmai vélemények okaira, lehetséges következményeire is.
Az öncélú kutatásoknak nincs jövőjük
A magyarországi egyetemeken folyó kutatásokról készített felmérés szerint a kutatók zömének nincsenek pontos ismereteik a nagyvállalatoknál végzett kutatások természetéről, emiatt a felsőoktatási, illetve az ipari intézmények között a kutatói állomány „vándorlása” minimális. Ennek ellensúlyozására jöttek létre az elmúlt években egyetemi technológiatranszfer irodák, amelyek közül gyakorlatilag még egyik sem – rövid távon várhatóan nem is lesz – képes profitot termelni. Lapunknak több egyetemi vezető, minisztériumi szakember, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főosztályvezetője beszélt a területről.
Tudásközpontok: egy szinttel magasabban
Még az olyan egyszerű kérdésre is nehéz megtalálni az egyértelmű választ, mint hogy egy diplomatervben található ötlet hasznosításának joga kié? A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja, Vajta László szerint a szellemi alkotások védelmének és hasznosításának kérdését mielőbb rendezni kell.
Innovatív gondolkodás és cselekvés a főiskolán
Egy évtizede még csak az oktatással foglalkoztak, ma már egy olyan vállalkozói egyetem alapjainak a megteremtésén dolgoznak, ahol az innováción van a hangsúly. Dr. Kadocsa László rektorhelyettes azokról a változásokról számol be, amelyek lehetővé teszik, hogy a Dunaújvárosi Főiskola betöltse a térség innovációs központjának szerepét.
Innovációs kényszer az élettudományi kutatásokban
Magyarországon a legnagyobb élettudományi kutatási kapacitással a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) rendelkezik. Dudits Dénes főigazgató szerint elvárható, hogy az innovációban is konkrét javaslatokat tegyen és szerepet vállaljon az intézmény. Ennek ékes példája a szegedi Biopolisz program, amelynek megvalósítása kiemelt érdeke a városnak. Az SZBK innovációs nyitottságáról a főigazgató mellett a központ két kutatója, Hadlaczky Gyula és Puskás László nyilatkozott magazinunknak.
A tiszta levegőért
A környezeti levegő aeroszolszennyezettségére vonatkozó új EU-szabályozás betartását elősegítő műszerek és mérési eljárások fejlesztése című pályázatra alakult konzorcium két résztvevőjével beszélgettünk. Dr. Czitrovszky Aladár, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének osztályvezetője, tudományos tanácsadója és Szigethy Dezső, a Technoorg-Linda Kft. ügyvezető igazgatója sokadik közös fejlesztésükön dolgoznak jelenleg. Műszereiket szerte a világon használják. A most kifejlesztett legújabb generáció abban különbözik a régebbiektől, hogy egyszerre mérhető vele a környezetszennyezést okozó, levegőben lebegő részecskék öt paramétere.
Komplex megoldást kell kínálnia a Duna-stratégiának
Elkészült az az operatív program, amely az Európai Unió soros elnökségét a következő másfél évben betöltő spanyol–belga–magyar képviselet főbb irányait tartalmazza, derült ki a szakpolitikai stratégiákat bemutató konferenciasorozat legutóbbi ülésén. A sorban hetedik rendezvényen Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter összefoglalója szerint hazánk a 2011-ben esedékes magyar EU-elnökségre öt környezeti prioritást fogalmazott meg: az EU környezetvédelmi akcióprogramjának lezárását, a hetedik akcióprogram előkészítését, a fenntartható fejlődési stratégiáját, a biológiai sokféleséget, valamint a klímapolitika és a vízgazdálkodás aktuális feladatait.
Jogász
Mi a teendő akkor, ha egy értékpapír vagy okirat elveszett, ellopták, netán megsemmisült, és az érintett személyek, cégek szeretnék megelőzni az azokban foglalt jogok visszaélésszerű gyakorlását?
Válságenyhítő nyugat-dunántúli fürdőkomplexumok
A kedvező földrajzi adottságok, az infrastruktúra fejlettsége, az ipari kultúra hagyományai a rendszerváltozás utáni években különösen vonzották a – főleg külföldi – szakmai befektetőket Nyugat-Dunántúlra. Elsősorban Győr-Moson-Sopron és Vas megyébe települtek nemzetközi nagyvállalatok, az Opel és az Audi gyáralapításai meghatározó szerepet töltöttek és töltenek be a térség gazdaságában. Majd sorra jelentek meg más multinacionális cégek, és több olyan gyártókapacitást is telepítettek ide, amelyek a térségi autógyárak igényeit szolgálták. Időközben hazai középvállalatok, technológiai, minőségi fejlesztéseik révén, beszállítói lettek a nagyvállalatoknak. A főként aprófalvas településszerkezetű Zala megyét kevésbé kedvező elhelyezkedése és más infrastrukturális hátrányai miatt nemigen választották a nagy multinacionális vállalatok. Jelenleg is csak kettő működik a megyében.
2010 őszétől szabad a villamosított pálya Szlovénia felé
Jelenleg hazánk vasútvonal-hálózatának több mint egyharmada villamosított, 2010 őszétől pedig egy újabb 100 kilométeres szakasz kerül átadásra a Nyugat-dunántúli régióban. Dancsi József, a Vasútvill Kft. főmérnöke lapunknak adott interjújában a kivitelezés részleteiről számolt be.
Visszaadják a szakik hitelét
A Vas Megyei Közgyűlés, valamint Bük, Celldömölk, Sárvár és Szentgotthárd városok képviselő-testületei 2008. március 1-jén alapították meg a Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulást (röviden Vasi TISZK).
Megtorpanhat a fejlődés
A gyógyfürdőjéről ismert, körülbelül 3400 lakosú város, Bük Magyarország nyugat-dunántúli idegenforgalmi régiójában, Vas megyében található. Nem csak a gyógyfürdő, a város is igen sokat fejlődött az elmúlt években. A jövő évi költségelvonások miatt azonban megtorpanhat a kisváros fejlődése. Ez hatással lehet a turizmusra is.
Cél a fogyasztók elégedettsége
A Bük és Térsége Vízmű Kft. tíz település ivóvíz-szolgáltatási és szennyvíz-elvezetési feladatait látja el. Az utóbbi három évben jelentős fejlesztések valósultak meg, bekapcsolódott a hálózatba a góri víztorony, s elkezdődött a vasszilvágyi vízműtelep építése is. A fejlesztések folytatódnak.
Logisztikai előnyeire alapoz a nagykanizsai ipari park
Közvetlenül a Horvátországot, Szlovéniát és azon keresztül Ausztriát vagy Olaszországot a térséggel összekötő M7-es autópálya mellett, az Adriára vezető nemzetközi vasútvonal és a sármelléki repülőtér közelségében ideális logisztikai lehetőségeket kínál a nagykanizsai ipari park, amelyet 2009 januárjától az önkormányzati tulajdonú Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. menedzsel. Kámán László vezérigazgató úgy látja, hogy a termelési szempontból leginkább a fényforrásgyártással, bútoriparával és vízkezelési, gépipari cégeivel jellemezhető városban kiemelt szerepe van a szállítmányozásnak, logisztikának is.
Egyre több itthon a jó CSR-példa
Ma már egyre népesebb az a generáció, melynek tagjai az iskolá-ban megtanulták, hogy minden tettük hat a közvetlen és a tágabb környezetre. Ugyanakkor egyre több érdekcsoport is elmondja véleményét és támaszt elvárásokat – a felelős magatartást kiterjesztve – az állammal, a cégekkel szemben. Ezekre a jelzésekre az üzleti életnek oda kell figyelnie, mert ezen múlik a társadalmi reputációja, nyilatkozta magazinunknak Radácsi László közgazdász, a Braun & Partners társtulajdonos ügyvezetője. A kelet-közép-európai régió legnagyobb CSR-tanácsadó cégének vezetőjét az üzleti etikával, a vállalati felelősségvállalással és a környezeti menedzsmenttel kapcsolatban a hazai helyzetről kérdeztük. Két hazai nagyvállalaton keresztül pedig azt mutatjuk be, hogy mit jelent a gyakorlatban a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (angolul: Corporate Social Responsibility, rövidítve: CSR).
Az SGS a klímaváltozás ellen
Az SGS a világ vezető minőség-ellenőrző, vizsgáló és tanúsító vállalataként tudatában van társadalmi felelősségének. Sok szolgáltatásunkkal segítjük a környezetvédelmet, de elkötelezettségünket azzal is szeretnénk kifejezni, hogy a klímaváltozással kapcsolatos figyelemfelhívó programokat támogatunk.
Elismerés a minőségi munkának
A National Instruments Corporation (NIC) története több mint harmincéves múltra tekint vissza. A cég 1976-ban alakult az amerikai Texas állam fővárosában, Austinban. A cél a mikroelektronika legújabb eredményeinek felhasználása a mérés- és automatizálástechnológiában. A vállalat a csúcstechnológia területén működik, vezető beszállítója a számítógépes hardver- és szoftvertermékeknek, melyeket mérnökök, kutatók, fejlesztők alkalmaznak szerte a világon a tesztelés és mérés, illetve az ipari automatizálás területén. A debreceni egység 2001-ben kezdte meg működését; a National Instruments az USA-n kívül egyedül itt létesített gyártó üzemet, a cég hardvertermékeinek 90 százalékát itt állítják elő.
Európai színvonalon
Hatvanéves a magyar villamosenergia-rendszer, s vele együtt az Országos Villamostávvezeték (OVIT) Zrt. A jubiláló OVIT volt a megvalósítója, jelenleg pedig a továbbfejlesztője annak az átviteli hálózatnak, amely lehetővé tette, hogy a villamos energiát ott termeljék, ahol a leggazdaságosabb, és egy távvezetékrendszeren keresztül juttassák el a fogyasztókhoz. Horváth Miklós vezérigazgató – visszatekintve az elmúlt hatvan esztendőre – kiemeli, hogy az OVIT állami vállalatként olyan nagy mennyiségű villamos energia szállítására alkalmas átfogó rendszert épített ki, amely gazdaságossá és biztonságossá tette a folyamatos üzemeltetést.
Pénzes jövő vár a hiányszakmát tanulókra
Részletes felmérést készítettek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) regionális fejlesztési és képzési bizottságai, hogy áttekintsék a hazai gazdaság fejlődését, igényeit, és ezeket közvetíthessék az illetékes intézményeknek és fenntartóknak. A csaknem 13 ezer kérdőív elemzéséből egyértelműen kiderül, hogy a fizikai szakmák köre hiánycikk, miközben vannak erősen túlképzett – például az ügyintéző típusú – szakmák, amelyek képzését vissza kellene fogni. Egyre nagyobb gond, hogy a keresett szakmákra alig van jelentkező, ugyanakkor világosan látszik az is, hogy a felsőoktatásban a műszaki és mérnöki ismereteket kellene erősíteni a társadalomtudományi oktatás „rovására”. E témakörben két leginkább „érintett” szakembert: Bihall Tamást, az MKIK oktatási és képzési alelnökét, valamint Szabó Leventéné Kovács Andreát, a Térségi Integrált Szakképzésért Kiemelkedően Közhasznú Egyesület – melynek országosan több TISZK a tagja – társelnökét kértük meg, hogy fejtsék ki véleményüket magazinunkban.
Szakképzés a piac szükséglete szerint
Új alapokra kívánja helyezni a szakképzést térségében a Dél-alföldi Regionális (DAR) Szakképzés-szervezési Nonprofit Zártkörűen Működő Kiemelkedően Közhasznú Rt., amely novemberben indította el kétéves projektjét a Társadalmi Megújulás Operatív Program százszázalékos, 307 millió forintos támogatásával. Az igazgatóság elnöke, Sztankó Károlyné hangsúlyozza: a társaság a szakképzési rendszer konzerválása helyett a gazdaság elvárásainak szeretne megfelelni.
Hatékonyabb szakképzés a gazdasági fejlődés alappillére
Szakképzés, pályaorientáció – két fogalom, amelyről a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. vezetői hosszan tudnának mesélni. A cég egyedi gépgyártással foglalkozik, ami alacsony szériaszámot, nagy méretpontosságot és magasan képzett szakembereket igényel. Ez utóbbiból pedig hiány van a munkaerőpiacon.
