Magazin archívum » 2009. május
Több sebből vérzik a "megújult" hazai felsőoktatási rendszer
A felsőoktatásban tanulók aránya – a 18–23 éves korosztályon belül – tíz év alatt 10 százalékról 46 százalékra emelkedett, ami magyar sajátosság. Hirtelen megnőtt a tehetséges magyarok száma, akiknek mindenképpen diplomát kell szerezniük, vagy a magyar felsőoktatás végig nem gondolt átalakításának következményével állunk szemben? Egyáltalán, miként élte meg az egyetemi-főiskolai szféra az európai uniós országokban bevezetett bolognai rendszerre való áttérést? A többi között ezekre a kérdésekre is keressük a válaszokat.
Rekultiváció a Közép-Duna vidékén
Öt megye 168 települését érintő hulladékgazdálkodási rendszerfejlesztési és rekultivációs projektek indultak el a Közép-Duna vidékén. Az összesen több mint 55 milliárd forint értékű beruházással magas szintű hulladékgazdálkodási rendszert tervezünk kialakítani, és a térségben levő szilárdkommunálishulladék-lerakók rekultivációja valósul meg – nyilatkozta lapunknak Fischer Mariann, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Tanácsának elnöke.
Üveghulladék: világos megoldás
Magyarországon gyorsabban növekszik a hulladék mennyisége, mint ahogy a hulladékhasznosítási infrastruktúra bővül. Egyre nagyobb gondot jelent az ártalmatlanítás. A hulladék azonban nemcsak problémát okozhat, hanem akár értéket is termelhet. Erről is beszélt lapunknak a szakember, Mányi István.
Masszív biomassza-tartalékok Magyarországon
Az Európai Bizottság elvárásai szerint 2020-ra az összes felhasznált energia 20 százaléka származik majd megújuló energiaforrásokból. Ehhez figyelembe veszik az egyes tagországok fejlettségét, lehetőségeit – Magyarország például 13-15 százalékot vállalt. Ez sem kis feladat, hiszen jelenleg hazánkban az energiafogyasztás alig 3,5-4 százaléka származik megújuló energiából. Nem bővelkedünk sem víz-, sem nap- és szélenergiában, annál inkább a termálvíz és a biomassza kínálta lehetőségekben. Dinya Lászlóval, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola tudományos rektorhelyettesével a biomassza alkalmazásáról, a tartalékokról és a lehetőségekről beszélgettünk.
Új utakon
A kazincbarcikai Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. jelenlegi szervezeti felépítésében 2008 márciusa óta működik. A korábban kizárólag ingatlankezeléssel foglalkozó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságba ekkor olvadt be a városi távhőszolgáltatást végző Kazinc Távhő Kft., illetve a városi televíziót üzemeltető Telekép Kft. A százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő társaság jelenleg három divízióval – ingatlangazdálkodás, távhőszolgáltatás, kommunikációs szolgáltatások –, valamint a központi irányítással látja el feladatait.
A debreceni távhőszolgáltatás 36 éve
A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. jogelődje, az 1951-ben alapított szerelőipari cég a hatvanas években kezdett el foglalkozni a belvárosi hőszolgáltatással. A paneles technológia térhódításával az új lakótelepeken is átvette ennek klasszikus feladatait.
Aktuális kihívások és válaszok
A debreceni távhőszolgáltatásban a hazai gazdasági helyzet és szabályozási környezet határozza meg az aktuális kihívások egyik csoportját. Az igazi nehézséget azonban a világgazdasági folyamatok, a földgázra alapozott energiaellátás bizonytalansága okozza a szektorban.
Az energiacsökkentő korszerűsítés árát nem a megrendelő fizeti
A tíz éve alapított győri székhelyű társaság állami, önkormányzati intézményekben, lakóházakban, vállalkozások épületeiben végez energetikai szolgáltatásokat. Az eddig beépített teljesítmény meghaladja a 100 MW-ot, a beruházások értéke pedig a 2,5 milliárd forintot.
Drága, de hatékony befektetés a vállalatikultúra-váltás
Rossz úton jár az a vállalkozás, amelyik a válság idején fogcsikorgatva folytatja, amit addig tett, s nem irányváltással próbálja túlélni a krízist. Az árbevétel növelése, a hatékonyság fokozása, a költségek optimalizálása nem halogatható, sorolta a szegedi Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ vezérigazgatója, Szügyi György. Tapasztalatai szerint vállalati kultúra létezik Magyarországon, de a minősége sok esetben vitatható. Pedig e téren a kultúraváltás néha csodákra képes. Súlyos hiba, hogy a kis- és középvállalkozók (kkv) általában nem ismerik jól saját költségstruktúrájukat. Ráadásul az erőforrások között sokuk kizárólag a pénzt tartja számon, emelte ki a szakember, aki egyben a Vállalkozók Európa Parlamentjének tagja.
Előrelépésre vár a hazai kutatás-fejlesztés
Meglehetősen ellentmondásos helyzetbe került mostanában a kutatás-fejlesztés (k + f), illetve a technikai innováció kérdése Magyarországon. A hazai adatok rendre elmaradnak az európai uniós átlagtól, messze kevesebbet költünk k + f-re, innovációra, mint kellene, ám ennek ellenére az elmúlt egy esztendőben születtek igazán nagy eredmények, s tavaly dőlt el az is, hogy Budapesten lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelye.
Ipari tömörségvizsgálat laboratóriumi pontossággal
Egyebek között az elektronikai, a vegy- és gyógyszeriparban, továbbá az autó- és hűtőgépgyártásban is használatosak azok a tömörségvizsgálati módszerek, amelyek mintegy harmincéves kutatómunka tapasztalatait hasznosítják. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az MTA debreceni Atommagkutató Intézete (ATOMKI) részvételével létrehozott spin-off cég, a VákuumTömörség és MérésTechnika (VTMT) Kft. célja ezeknek a módszereknek ipari problémák megoldására történő alkalmazása.
Megfelelni a nemzetközi kihívásoknak
Az olajipar egyik fő jellemzője, hogy a fogyatkozó készletek miatt mind nehezebben elérhető helyeken folyik a kitermelés. A fúrások speciális környezeti feltételeinek való megfelelés komoly szakmai és technológiai erőpróba elé állítja az iparágat. Az elvárások az olajipari beszállítókra is jelentős feladatokat rónak az alkalmazandó eszközökkel szemben támasztott egyre speciálisabb követelmények révén. A fokozódó nemzetközi versenyhelyzetben különösen fontos, hogy egy magyarországi cég képes legyen sikeres válaszokat adni ezekre a kihívásokra.
Pályázati lehetőségek az energetikában
Napjainkban a különféle gazdálkodó szervezetek, kis- és közepes vállalkozások, nagyvállalatok egyaránt csakis úgy maradhatnak talpon az egyre nehezedő gazdasági helyzetben, ha javítják versenyképességüket, csökkentik működési költségeiket. Ennek egyik leghatékonyabb módja a különféle pályázati támogatások igénybevétele, egyebek közt az energiafelhasználás hatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások arányának növelése céljából.
A partnerségi beruházást sem kíméli a válság
A pénzügyi és hitelválság a köz- és magánszféra partnerségével (angolul: Public-Private Partnership, PPP) megvalósuló beruházásokat sem kíméli. A nehéz körülmények között megnő a refinanszírozási igény, gyakoribb lehet a tulajdonosváltás is a PPP-projekteknél, legsúlyosabb esetben meghiúsulhat a beruházás, enyhébb változat, ha „csak” lelassul. Mindkettőre számos példa van Magyarországon is, főleg az oktatási infrastruktúra területén. Külön gondot okoz, hogy a PPP-szerződéseket euróban kötötték, s a forint jelentős gyengülése miatti árfolyamveszteség az állam vagy az önkormányzat, illetve a fejlesztésre váró intézmények költségvetését terheli.
Jogász
Bekamerázott munkahelyek, az internethasználat ellenőrzése, grafológiai szakvélemény bekérése a felvételizőről – a munkáltatónak számos lehetősége van, hogy a dolgozó munkájának hatékonyságát javítsa. Ám korlátok, át nem léphető határok a cégvezetők számára is léteznek.
Itthon tarthatók-e a nanotechnológia magyar szakértői?
Az integrált mikro- és a nanotechnológia alkalmazása kitörési pont lehetne a manapság mélyponton lévő magyar gazdaság számára. A szakembereknek a hazai adottságokhoz igazodó fejlesztési programokon kellene dolgozniuk, ám arra is kellene törekedniük, hogy minél inkább bekapcsolódhassanak a nemzetközi kutatási projektekbe. Erről és a hazai nanotechnológiai fejlesztések jövőjéről beszélgettünk Bársony Istvánnal, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki és Anyagtudományi Kutatóintézetének az igazgatójával.
Az autóalkatrész-gyártók már most a jövő évre tekintenek
Az autóipar túltermelési válsága a pénzügyi krízis előtt is megmutatkozott, de a jelenséget a gazdasági válság tette a vásárlók előtt is egyértelművé. A következmény: a termelés-visszafogás ellenére világszerte autók százezrei állnak a telepeken, s várnak a vásárlókra. Ez év elején átlagban 10-30 százalékkal kevesebb új autó kelt el, mint egy évvel korábban, ugyanakkor az alkatrész-beszállítói megrendeléseket 50-70 százalékkal fogták vissza, érzékeltette – kérdéseink alapján – a piaci helyzet ellentmondásait Rupp Herbert, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségének (Majosz) elnöke. A szakember szerint a hazai beszállítók várhatóan jövőre számolhatnak élénküléssel ezen a piacon.
A Miskolci Egyetem alkalmazkodik az új kihívásokhoz
A felsőoktatás színvonalának emelésére pályázati felhívás jelent meg 2007 októberében. A kétfordulós pályázatra még az év decemberében beadta pályázatát a Miskolci Egyetem – közölte lapunkkal dr. Lukács János, a Mechanikai Technológiai Tanszék professzora, a projekt vezetője.
A vállalatvezetés megtanulható
Kevesen születnek vezetőnek, de szerencsére az ehhez szükséges képességek fejleszthetők, és az országban több helyen is tanítják az irányítás tudományát úgynevezett Master of Business Administration (MBA) programokon. Ezek közül az egyik legrangosabb a 2005-ben alapított Corvinus School of Management (CSM), ahol a hallgatók a Corvinus Egyetem tanárainak, valamint a nemzetközi üzleti világból meghívott előadók irányításával sajátíthatják el a vezetői képességeket. Az MBA program akadémiai igazgatója Kerekes Sándor professzor, az egyetem rektorhelyettese, a Corvinus School of Management (CSM) igazgatótanácsának elnöke Konrad Wetzker professzor, az ügyvezető igazgatója pedig Kowalik Tamás, aki a Harvard Kennedy Schoolban szerzett diplomát, oktatóként és kutatóként tevékenykedett az akadémiai szférában hosszú időn keresztül. Őt kértük meg MBA programjaik ismertetésére.
Új típusú kapcsolatrendszert kíván a piaci helyzet
A Széchenyi István Egyetem campusa a múlt század második felében főiskolának épült, az országban az egyetlen felsőoktatási intézmény, amelyet az oktatás funkcióinak megfelelően terveztek és építettek. Az intézmény már 1989-től tudatosan készült az egyetemi rang elnyerésére.
Az orvosképzés hiánycikk egész Európában
A Semmelweis Egyetem – mint az egyetlen, nem tudományegyetem részeként működő, egészségtudománnyal foglalkozó orvosi szakegyetem Magyarországon – speciális helyzetben van, és ebből következik, hogy a problémái is speciálisak, illetve bizonyos prob-lémák kevésbé jelentkeznek itt, mint más felsőoktatási intézményekben. Az orvos- és az egészségtudományi képzés egyik súlyos kérdése, hogy a jelenlegi keretszámok még mindig nem érik el azt a szintet, ami a végzett orvosok szempontjából ideális lenne. Lényegesen több hallgatót kellene felvenni, hiszen az orvosképzés olyan értéket képvisel és olyan piaci termék, ami egész Európában jól értékesíthető – jelentette ki dr. Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója.
Oktatás, kutatás-fejlesztés, innováció
A tudásalapú társadalmat legjobban az úgynevezett tudásháromszöggel jellemezhetjük, amelyben az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az innováció egymást segítve játszik kulcsszerepet a munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedésben. Ez a filozófiánk, és kilenc évvel ezelőtt, amikor önálló felsőoktatási intézmény lettünk, határozott elképzelésünk volt arról, hogy miként váljunk Dunaújváros és a régió szellemi innovációs központjává – összegezte fejlesztési stratégiájukat dr. Kadocsa László, a Dunaújvárosi Főiskola rektorhelyettese.
A regionális tudásközpontoké a jövő?
Az új kormányprogram a regionális szempontok figyelembevételével kívánja ösztönözni az állami felsőoktatási intézmények integrációját, valamint a párhuzamos szervezeti egységek felszámolását. Sokan sokféleképpen gondolkodnak a felsőoktatás fejlődésének irányán, de leginkább az a vélekedés terjedt el, hogy az egymással versengő intézmények közül az marad meg, ahová a legtöbb hallgató jelentkezik. Az Általános Vállalkozási Főiskola (ÁVF) például azon kevés felsőoktatási intézmények közé tartozik, ahol az utóbbi három évben nem csökkent, hanem nőtt a hallgatók száma – tudtuk meg Antal János főigazgatótól.
Kaposvár nyerni akar
Kaposvár mindig is újabb és újabb kezdeményezésekkel, újításokkal hívta fel magára a figyelmet. Most éppen azzal, hogy ismét szembemegy az országos folyamatokkal, és nem elvesz, hanem ad. Úgy tűnik, az eredmények a kaposvári példát igazolják.
A tervektől a valóságig
Új vezetője van a Kaposvári Városfejlesztési Kft.-nek. Dr. Loncsár Krisztinát terveiről, kaposvári kötődéséről kérdeztük.
Akik felépítik a jövőt
A Középületkivitelező és Kereskedelmi Kft. 1990 tavaszán alakult, két gazdasági szervezet hozta létre, majd két magánszemély jegyezte a céget, ma pedig családi vállalkozás. Az elmúlt két évtized alatt neve ismertté és elismertté vált Kaposváron és megyeszerte.
A siker édes íze
Magyarországon mára egyetlen cukorgyár maradt a valamikori féltucatnyiból. Az az egy viszont, a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára, igazi sikertörténettel büszkélkedhet.
Az önkormányzati vízmű bővíti működési területét
Kaposvár Megyei Jogú Város, Juta, Kaposhomok és Zselickislak települések víziközműveit koncessziós szerződés alapján 2009. január 31-éig a Kaposvári Vízművek Kft. üzemeltette. A közműtulajdonos önkormányzatok úgy döntöttek, hogy a koncessziós szerződést nem hosszabbítják meg, annak lejárta után saját tulajdonú társasággal működtetik víziközműveiket.
