Magazin archívum » 2009. március
Nem ingatag az itthoni ingatlanpiac
Nem mutatnak riasztó képet az előzetesen összesített tavalyi magyarországi lakáspiaci átlagadatok, pedig a múlt év utolsó hónapjaiban – a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanása nyomán – született gyorsértékelésekből erre lehetett következtetni. A statisztika – 2007-hez viszonyítva – éves szinten stagnálást mutat, az ez év eleji prognózisok szerint viszont valamennyi ingatlanpiaci területen visszaeséssel kell számolni: nemcsak általában lesz kevesebb az új építkezés, hanem a meglévő ingatlanok iránti kereslet is csökken. A várakozások szerint jövőre, de inkább 2011-től kerülhet jobb helyzetbe a hazai ingatlanpiac.
Klímavédő nagykoalíció
Klímacsúcs elnevezéssel tartotta első tanácskozását a múlt hónap végén a Klíma Klub. Az eseményen a parlamenti pártok szakpolitikusai mellett a tudomány, a gazdaság és a civilszervezetek képviselői is részt vettek, a díszvendég Stavros Dimas, az Európai Unió (EU) környezetvédelmi biztosa volt. A szakmai rendezvényen érdemi felszólalások hangoztak el a helyzetfelmérésről, a legfontosabb tennivalókról, a megoldási lehetőségekről annak jegyében is, amit az EU-biztos hangsúlyozott: a zöldebb világ megteremtése a ma élő generációk feladata és felelőssége. Láng István akadémikus – a tanácskozás levezető elnöke – a Klíma Klubról, valamint a Klímacsúcson elhangzottak tanulságairól nyilatkozott, és saját véleményét is összegezte a Gazdasági Tükörkép Magazinnak.
Megfelelés az EU éghajlatvédelmi stratégiájának
A februári klímacsúcson a politikai, gazdasági, környezetvédelmi és más civilszervezetek képviselői egybehangzóan az elkötelezettségüket fejezték ki az Európai Unió klíma-energia csomagjának bevezetése, az alacsony karbontartalmú gazdaságra történő átállás megvalósítása mellett.
Az agráripar mint a harmadik ipari forradalom egyik hajtóereje
A Pécsi Tudományegyetemen a TTK, a KTK és a DDKKK Innovációs Zrt. szakmai közösségei az ország energetikai önellátását, a „megújuló” energiaforrások felhasználásával legalább 40-41 százalékban látják megvalósíthatónak. Ebből a mezőgazdasági téren felhasználható biomasszának 23-24 százalékos lenne a részesedése. A modellszámításaik összekapcsolják az egyes területeken felhasználható biomassza-mennyiséget azok feldolgozó kapacitásával, az előállított energiahordozók lehetséges eladási árával és az így kialakított területeken foglalkoztatható új műszaki munkaerő létszámával. Mindezzel reálisan teljesíthető (sőt túlteljesíthető) a klíma- és energiacsomagban Magyarország teljes vállalása.
Az emberi hő is fűti a passzív házat
Alig fél év alatt készült el az ország első, nemzetközi sztenderdeknek is megfelelő passzív háza. A szadai otthon négyzetméterenkénti ára 230 ezer forintra jött ki. Hazánkban egyelőre még gyerekcipőben jár ez az energiahatékony technológia. Remélhetően áttörést hoznak az első megépült magyar passzív házak, hiszen bizonyítják, hogy az eljárás valóban hatékonyan működik – az energiatudatos tervezésnek, a speciális szerkezeti kialakításnak és gépészeti megoldásoknak köszönhetően akár külön fűtési rendszer nélkül is működőképesek. És mégis: folyamatosan friss, megfelelő hőmérsékletű levegő járja át a lakótereket.
Energiatakarékosság és környezetvédelem együtt
A MEPS, azaz a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületét 2006-ban alapították a legjelentősebb hazai expandált polisztirolhab szigetelőanyag-gyártók, mivel szükségét érezték az élhetőbb környezet kialakítása, az energiahatékonyabb épületek készítése érdekében történő közös fellépésnek. Az egyesület bemutatása mellett Kecső Zoltán elnökkel beszélgettünk az aktuális kérdésekről.
A bérlakásépítés segíthetne az ágazaton
Az egyedi gondokkal küszködő építőanyag-iparra további teherként nehezedik a hazánkat is egyre nagyobb mértékben sújtó gazdasági és pénzügyi válság. Április 1. és 5. között, a Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállításon mindezekkel és a lehetséges megoldásokkal is találkozhat az iparág valamennyi szereplője. Egyebek mellett ezekről is beszélt lapunknak Földi Tamás, a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) elnöke, a Rigips igazgatója.
Nem automatikus itthon az automatizálás
Az ipari automatizálás területének súlypontja az innováció, a kutatás-fejlesztés (k+f), amelyre korábban sem volt elegendő forrás. Hogyan tudja túlélni a mai ínséges időket, a nehéz gazdasági helyzetet ez a terület? Milyen lehetőségeik vannak a cégeknek és azoknak az egyetemeknek, amelyek e téren együttműködnek, fenntarthatók-e a korábban elindított projektek, s lesznek-e újak? Ezekről is kérdeztük a Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület (MATE) társelnökét, Keviczky László akadémikust, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének professzorát.
Újdonságok Rudabányán
Lábunk előtt hever a kincs, csak le kell hajolni érte! Úgy tűnik, beigazolódott a mondás Rudabányán, ahol mostanában egy vállalkozó szellemű magyar cégcsoporttól várják életük jobbra fordulását a helybéliek. A munkanélküliségtől talán legjobban sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében aligha remélhették a régi bányászok, hogy a rendszerváltás előtt bezárt bányákat újra megnyitják. Pedig éppen ezzel a céllal alakult meg 2006-ban a Pólus Kincs Zrt. Egész pontosan azért, hogy a tulajdonába és kezelésébe került bányák, valamint azok meddőhányóinak ásványi kincseit feldolgozza, és termékké alakítva az ipar számára kereskedőin keresztül eladja.
Munkanélküliséget csökkenthet az élethosszig tartó tanulás
A magyarországi felnőttképzéssel foglalkozó cégek is nehéz piaci helyzettel szembesülnek a gazdasági visszaesés miatt. Egyre nyilvánvalóbb a források szűkülése, és szinte biztosan csökkennek az államilag finanszírozott képzésekre jutó támogatások is. Nem kizárt, hogy hamarosan az utcáról jelentkező „önerős” hallgatók pénztárcájából se futja majd akár egy egyszerű nyelvtanfolyamra, nemhogy hosszabb időt igénylő kurzusokra. Másfelől viszont éppen a munkahelyek elvesztésétől való félelem, a váltási kényszer, a több lábon állás növelheti meg az érdeklődést az átképzések, a felnőtt fejjel való tanulás iránt.
Válságos időkben a legjobb befektetés a tanulás
Egyfajta gazdasági kényszer is lehet az oka annak, hogy egyre több Térségi Integrált Szakképzési Központ (TISZK) alakul országszerte, ugyanis tavaly szeptembertől számos forráshoz – így például szakképzési hozzájáruláshoz – ezeken a központokon keresztül juthatnak hozzá az oktatási intézmények. Csakhogy a források megszerzésénél sokkal többről van szó, állítja Kazarján Erzsébet a 2007 decemberében alapított Abszolút TISZK ügyvezetője, aki – a közép-magyarországi térséget érintő saját módszertani központjuk megalakulásakor – egy modern, minőségi, ugyanakkor rugalmas szakképzés-szervezési modell létrehozását tűzte ki célul. Ez sikerült, a szervezet koncentráltan használja fel az állami forrásokat, és a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes intézményrendszert működtet, ezzel tényleges választási lehetőséget biztosít a tanulóknak.
Jogász
Ma már egyre gyakoribb, hogy a cégek távmunkásokat alkalmaznak, akiket a főszabály szerint természetesen ugyanolyan jogok illetnek meg, mint a munkaadó épületeiben foglalkoztatottakat. Ez rendben is van, ám helyzetük mégis speciális, a jognak pedig erre reagálnia kellett.
Idén apadó források korlátozzák a fejlesztéseket
Jelentős pénzforrás jutott az elmúlt években közlekedési utak fejlesztésére, műemléki felújításokra, turisztikai beruházásokra abból a százmilliárd forintot is meghaladó európai uniós támogatásból, amelyet a Közép-magyarországi régió kapott. Ugyanakkor 54 ezer embernek nincs munkája abban a régióban, amelyről többen azt tartják, hogy – a régió részeként – Budapestnek jóval több pénz jut, mint Pest megyének.
