Magazin archívum » 2009. november
Szárazságtűrő nemzet leszünk?
Aszály mindig volt és mindig lesz. Az aszályra való felkészülést akkor kell elkezdeni, amikor még esik az eső – ezzel a jelmondattal indult az októberben, Kecskeméten megrendezett Aszály és szárazodás című konferencia. A Gazdasági Tükörkép Magazin a konferencia előadói közül polgármestert, vízügyi szakembert, agrárközgazdászt is megszólaltat, hogy minél teljesebb képet mutathassunk a mind fenyegetőbb helyzetről.
Uniós pályázatok - túl a milliárdon
Szentesen 1820-ban jött létre az első vízgazdálkodási társulat, amely végleges formáját 1886-ra nyerte el, majd 1948-ban, az államosítással megszűnt, és az ötvenes-hatvanas évek fordulóján újraindult. A Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat 1960. december 1-jén alakult újjá, 86 ezer hektár tartozik érdekeltségi területéhez, ami tíz települési önkormányzatot is magában foglal – bocsátotta előre Ugrai Bálint, a helyi társulat ügyvezetője.
Fejlesztések után, közben és előtt
A Gyula központtal működő Körösi Vízgazdálkodási Társulat megalakulásának történelmi előzményei 1845–47-re nyúlnak vissza. Ekkor hozták létre Vásárhelyi Pál kezdeményezésére az első, belvízi védekezéssel foglalkozó társulatokat a helybeli földtulajdonosok. Az 1948-as államosítást követően csak 1957-től nyílt lehetőség a társulások újjászervezésére, és nem sokkal később – 1959-ben – alakult meg a Körösi Vízgazdálkodási Társulat jogelődje, az Eleki Vízgazdálkodási Társulat, amelynek akkor még csupán 5540 hektár volt az érdekeltségi területe. A több társulat összevonásából létrejött Körösi már 175 438 hektáron végezte és végzi a tevékenységét, amelyhez 1183 kilométer hosszú csatorna és 17 szivattyútelep tartozik – vezetett be a cég históriájába Juhászné Mári Anikó ügyvezető.
Két megyében is jelen vannak
A két megye – Hajdú-Bihar és Békés – területén egyaránt tevékenykedő Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat 1966. november 30-án alakult meg, és a kezdetektől saját munkaszervezettel rendelkezett. A püspökladányi székhellyel működő cég jelenleg 55 főt foglalkoztat. A társulat állandó munkatársi csapata 40 főből áll, akik mellett 15 szerződéses munkavállalót foglalkoztatnak – mondta el elöljáróban Takácsné Hári Ildikó igazgató.
Dinamikus fejlesztések, megnyert pályázatok, csökkenő öntözés
A Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat az 1962-ben alakult karcagi, valamint az egy évvel később létrejött kisújszállási társulat 1976-os egyesülésével kezdte meg működését. Jelenleg 75 738 hektár az érdekeltségi területe. Az itt található földek 40 százaléka közepes, míg 60 százaléka rossz vízelvezető képességű, aminek egyenes következménye a térség fokozott belvíz-veszélyeztetettsége – kezdte a beszélgetést Szilágyi Sándor, a karcagi székhelyű társulat igazgatója.
Alacsony a költség, mégis magas az áramár
Az Európai Unió tagországait számba véve aránytalanul magasak az energiaárak Magyarországon, a villamos energia árában nagyjából 40 százalékos túlértékelés érhető tetten. Hiába alacsonyabbak az energiaszolgáltatók költségei, a lakosság mégis magasabb áron jut hozzá az energiához – állítja Pavics Lázár közgazdász. A költségvetési szakember, a Pénzügyminisztérium nyugdíjas szakfőtanácsosának számításai szerint évente 100 milliárdos támogatás jut az áramelosztóknak pusztán abból adódóan, hogy az állam jóval magasabban veszi az áramot a magáncégektől, mint az állami tulajdonú Paksi Atomerőműtől. Mindeközben a hazai fogyasztási szerkezet-ben túlságosan magas arányt képvisel az energia.
Segíthet a tudomány a takarékosságban
November végén tartják a Szegedi Energiagazdálkodási Konferencia 2009 című rendezvényt, az esemény fő célkitűzéseinek egyike, hogy bemutassák a biztonságos és gazdaságos energiaellátás új lehetőségeit. Kiemelten a zöldenergia-típusokról lesz szó, emellett az előadók gyakorlati tanácsokat is megfogalmaznak a lakossági felhasználók számára. Ezek megismerésével és megvalósításával a családok érdemben csökkenthetik energiavásárlási kiadásaikat. Erről és a Szegedi Tudományegyetem kiemelkedő kutatási eredményeiről beszélgettünk Szabó Gábor rektorral, aki az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Csongrád Megyei Szervezetének az elnöke is.
Finom, mert magyar?
A magyar élelmiszer kiváló, sőt sokkal jobb, ízesebb, értékesebb, mint az a silány tömegáru, amellyel a hipermarketek – az árversenyre hivatkozva – elárasztják az országot. Ilyen és hasonló közhelyes vélemény egyre többször hangzik el a piacukat vesztett gazdák, feldolgozók és a kormány egyes szakpolitikusainak részéről. Van-e benne igazság? Hogyan válhat, válik egészségesebbé, értékesebbé a hazai alapanyagú élelem, jobbá a beltartalom? Ez után kutattunk a kutatóknál.
Fejlesztésekkel a versenyben maradásért
Az élelmiszer-fogyasztók figyelmének központjában a minőség és a megbízhatóság, valamint az azt biztosító nyomon követhetőség áll. Mindezek érdekében mintegy 150 sertésvágóhídon szereltünk fel sertésminősítő rendszereket, 2003-tól szállítunk sertés-, juh- és kecskeazonosító füljelzőket, és nyomon követési informatikai rendszert fejlesztettünk ki.
Nyitás a vidéki kötöttpályás közlekedés felé
Sikeres előminősítési eljárás után nyerte el a Tóth T. D. Fővállalkozói és Mérnökiroda Kft. a budapesti négyes metróvonal I. szakasz alagúti és felszíni (járműtelepi) vágányok építési munkáit. Vörös Balázs termelési igazgatótól a kivitelezés jelenlegi helyzetéről és a legnagyobb feladatokról érdeklődtünk.
A válságmegoldás esély a megújulásra is
A gazdasági válság és az Európai Unió címmel a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett konferencián volt és jelenlegi szakminiszterek, a jegybankelnök, társadalomtudósok, üzletemberek is előadták – több esetben eltérő – véleményüket a témában, ám abban közös volt az álláspont, hogy a 2011-ben soros magyar EU-elnökség nemcsak kihívást jelent hazánknak, hanem azt is meg lehet mutatni a világnak: határozott véleményünk van a közösséget érintő politikai, gazdasági folyamatokról. Az EU soros elnökségére a kormányzatnak éppúgy föl kell készülnie, mint a társadalom más szféráinak, hiszen a sikeres munka hosszú távon meghatározhatja Magyarország kedvező nemzetközi megítélését. A konferencia szervezői nem csak a rendezvénysorozat résztvevőinek üzentek az alcímként választott Rajtunk a sor! jelmondattal.
Jogász
Betéti társaság létrehozásához jóval kevesebb tőke szükségeltetik, mint például egy korlátolt felelősségű társaság alapításához: lényegében pár ezer forint. Ám megfontolandó a dolog, mert a betéti társaság beltagja a magánvagyonával is felel a tartozásokért, míg a kft. „nevében hordozza” a főszabályt, a korlátozott felelősséget.
Külföldön is aratnak a magyar szoftverfejlesztők
Csökkent idén az új szoftverek iránti kereslet, és eddig számítógépből is jóval kevesebbet adtak el. A válság miatt néhány kiskereskedő csődbe jutott, de a nagykereskedők némelyike is 40 százalékos visszaesésről számolt be. Akik több lábon álltak, azoknál 10–25 százalék közötti visszaesés volt tapasztalható az első fél évben. Mára kissé javult a helyzet, hiszen infokommunikáció nélkül ma már nem megy a gazdaság.
Az északkeleti vidék az ország esszenciája
Az észak-magyarországi régió vezető „termékei” közé tartozik az egészség- és a kulturális turizmus, a bor és gasztronómia, az aktív-, öko- és falusi turizmus, amelyek főbb helyszínei: Eger és térsége, Miskolc–Bükk, Gyöngyös–Mátra – a világörökségként is ismert –, Hollókő–Szécsény–Ipolytarnóc, valamint Aggtelek–Cserehát és Tokaj-Hegyalja.
Első a vidéki pólusvárosok között
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006-ban alapította a Miskolc Holding Zrt.-t, hogy a város stratégiai célkitűzéseivel összhangban fejlessze a város gazdaságát és a városi tulajdonú cégek szolgáltatásainak színvonalát.
Megújuló képzési lehetőségek, modern technológia
A szakképzés feladatainak jelenleginél hatékonyabb megszervezésére tavaly júniusban Nógrád megyében is létrehozták a térségi integrált szakképző központot (TISZK), amelynek célja egy olyan, a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes szakképző intézményrendszer kialakítása, amely tényleges választási lehetőséget kínál a tanulók számára. A projekt részleteiről a megvalósítására szerveződött Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás elnökével, Székyné dr. Sztrémi Melindával, Salgótarján polgármesterével beszélgettünk.
Hogy ne kelljen segélyből élniük
Térségi integrált szakképzési központot (TISZK) alapítottak tavaly áprilisban az egyházi szakképző iskolák fenntartói. Az országos szervezet székhelye Kazincbarcika, ahol központi iskolájuk is működik. Az intézményekben folyó munkáról Guba Andrással, az Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával és Kővári Lászlóval, a kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium igazgatójával beszélgettünk.
Nőtt az elsőévesek száma Gödöllőn
Az osztatlan képzésben szerzett diplomát öt év után frissíteni kell – állítja dr. Villányi László, a Szent István (SZIE) Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) dékánja, aki szerint a diploma piacképességét az állandó megújítás és folyamatos szakképzés biztosítja. Gödöllőn a feltételek mindehhez adottak.
Ötvenéves a mezőtúri felsőfokú agrárszakképzés
Mezőtúron működik a Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultása. A felsőfokú képzés a városban 1960-ban kezdődött az addigi mezőgazdasági technikum felsőfokú technikummá történő átszervezésével, a felsőfokú tanszékek létrehozásával – mondta lapunknak Patkós István professzor. Az oktatás célja gyakorlatias felsőfokú képzéssel mezőgazdasági gépész szaktechnikusok képzése volt. A közepes és annál jobb eredménnyel érettségizett jelentkezők közül főleg a nagyüzemi mezőgazdaság, illetve annak gépesítése iránt érdeklődőket vették fel. A képzés időtartama induláskor négy szemeszter, majd az 1961-től felvettek számára hat szemeszter volt. Megkezdődött a nyolcszemeszteres levelező tagozatos képzés is.
