Magazin archívum » 2009. október
Kárba vész a tudás a pénzhiány miatt
„Nemzetközi versenyképességünket illetően lehetőségeink határaihoz értünk, talán már meg is haladtuk azt, mivel nagyobb műszereink megújítására semmi lehetőség nem volt az elmúlt egy-két évtizedben, enélkül pedig nehéz helytállni a kiélezett nemzetközi versenyben. Egy ideig versenyt lehet futni mezítláb is a sportcipőben futók között, ha jobb a taktikánk vagy egy-két kreatív ötlettel levágunk néhány kanyart, de erre nem lehet berendezkedni, hosszabb távon ezt senki sem bírja” – véli Freund Tamás akadémikus. Hasonló véleményen van a többi, a GtM által megkérdezett akadémiai intézetvezető. De hogyan működik a tudományos kutatás hazai fellegvárának számító akadémiai intézethálózat?
Öntözésre használható a tisztított víz
Csaknem 89 százalékra növeli a magyarországi háztartások szennyvízcsatornával való ellátottságát az az összesen 13 ezer kilométer hosszúságú hálózat, amelyet 2015-ig terveznek megépíteni. Annak érdekében, hogy az így elvezetett szennyvizek ne okozzanak a „befogadó” élővizekben jelentős terhelésnövekedést, egyes szennyvíztisztítókban a kötelezően előírt tisztításnál hatékonyabb, kiegészítő technológiák alkalmazása is szükséges, nyilatkozta magazinunknak Juhász Endre, a Magyar Szennyvíztechnológiai Szövetség alelnöke. A teljes szennyvízprogram megvalósításának költségigénye 2007–2015 között mintegy 784 milliárd forint, melynek nagyobb hányadát a szennyvízelvezető és -gyűjtő rendszerek beruházási költsége teszi ki.
Zöldköltségvetés: szemléletváltás nélkül nem megy
Akár 2000-2700 milliárd forint bevételt hozhatna az ökoszociális adóreform, melynek alapja a zöldköltségvetés. Eszerint az élőmunkát kevésbé, inkább a környezetet terhelő tevékenységet kell jócskán megadóztatni. E felvetés atyjai évről évre összeállítják az adott év zöldbüdzséjét. A „latin” Európában ma még fikciónak számít, a környezettudatos országokban azonban jellemzően a bevételek kettő-hét százalékát teszik ki az ilyen típusú tételek. Kiss Károly, a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének docense szerint hazánkban mindezt csak felülről, erős kormányzati támogatással lehetne meghonosítani.
A válság hatása az ökoiparra, a "zöld" tudatosságra
A világ fejlettebb felén már évtizedek óta egyre fontosabb szerep jut a zöldiparnak, ezzel együtt nő a környezettudatos fogyasztás. A válság nagyon kevés haszna, hogy talán ráébreszti az emberiséget arra, hogy a felelőtlen, pazarló fogyasztásnak véget kell vetni, és hogy a környezetvédelem nem felesleges költség, hanem mind nagyobb, sőt jövedelmező szelete a gazdaságnak. Ez a szemlélet szerencsére Magyarországon is terjed. Erről is beszélt Székely Anna, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója.
Folytatódik a Szigetköz rehabilitációja
Szlovákia 1992. október 25-én elterelte a Dunát, ezzel alaposan megbontotta a Szigetköz ökológiai egyensúlyát. A természeti környezet helyreállítása érdekében az Öreg-Duna magyar szakaszán fennékküszöböt kellett építeni, amely némileg pótolta a szigetközi mellékágak vizét. Megvalósult a mentett oldali vízpótlás is a Felső-Szigetközben.
A hazai erdők biztosítják a fűtőenergiát
Viszonylagos olcsósága és könnyebb elérhetősége okán ismét vonzóvá válhat a háztartásokban és az intézményeknél a tűzifa. Az erre a célra feldolgozott faanyag elsősorban apríték, pellet vagy brikett formájában hódíthatja vissza a lakossági fogyasztókat. Ma már a modern, programozható, fatüzelésű kazánok is beszerezhetők, az égetés hatásfoka pedig a kisebb és a közepes méretű „kályhákban” is rendkívül magas lehet, a korszerűbbeknél meghaladja a 90 százalékot.
Nyitás az ukrán piac felé
A mai világban az energia nagyon nagy üzlet – állítja Török Imre, az MGÉEF Kft. ügyvezető igazgatója. A cég elsősorban „energiagyártó” gépek javításával, eladásával és üzemeltetésével tört be a magyar piacra, és még ebben az esztendőben önálló pelletáló üzem létrehozását tervezik.
Fa alapanyagú termékek eredetigazolása
Közismert, hogy a földi élet fennmaradásának egyik feltétele az erdők fenntartható művelése. Ma bolygónk számos területén erdőművelés helyett az erdők pusztítása folyik.
Előtérben a megújuló energiaforrások hasznosítása
Napjainkban a különféle gazdálkodó szervezetek, kis- és közepes vállalkozások, nagyvállalatok egyaránt csakis úgy maradhatnak talpon az egyre nehezedő gazdasági helyzetben, ha aktív kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek, új termékeket fejlesztenek ki, javítják versenyképességüket, csökkentik működési költségeiket. Ehhez a különféle pályázati támogatások igénybevételére van mód, egyebek közt sikeres innovációk megvalósítása, az energiafelhasználás hatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások arányának növelése céljából.
Ha komplex a korszerűsítés, komplett a megtakarítás
Számos család akár 80 százalékkal is csökkenthetné az energiavásárlási kiadásait, ha felújíttatná a házát, illetve a lakását. Átlagszámítások szerint – nemzetgazdasági szinten – minden egyes olyan euró, amelyet az építmények energetikai célú korszerűsítésére fordítanak, háromszoros hasznot hozhat. Idehaza a szén-dioxid-szennyezésnek megközelítőleg a fele, az összes energiafelhasználásnak pedig hozzávetőleg a 40 százaléka az épületekhez köthető. Erről és a költségcsökkentési lehetőségekről beszélgettünk Ürge-Vorsatz Dianával, a Közép-európai Egyetem tanárával, aki tevékenysége egyik elismeréseként ez év tavaszán Pannon Példakép Díjat kapott.
Jön (kezdődik) az ár-felülvizsgálati dömping
A távhőszolgáltatásnak a szakma szerint van jövője, még akkor is, ha a jogszabályok ma még nem minden tekintetben kedveznek e fűtési mód elterjedésének. Az év közepén a Magyar Energia Hivatalhoz került a távfűtő társaságok felügyelete. A cégek egy része nem örül ennek, lassúnak tartja az ügyintézést. A hivatal viszont azt állítja: igyekszik gyorsan lezárni az ügyeket. Erről beszélgettünk Csonka Tiborral, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége alelnökével és Langfy Pállal, a Magyar Energia Hivatal osztályvezetőjével.
Miskolcon negyven éve kezdődött a távfűtés
A Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Hőszolgáltató Kft. (MiHő) együttműködésének eredményeként a 2008 tavaszán biogáz hasznosítására beadott KEOP pályázat sikerrel zárult – emlékszik vissza az előzményekre Korózs András, a MiHő Kft. ügyvezető igazgatója. A beruházás teljes költsége félmilliárd forint, amelynek csaknem 40 százalékát, azaz 196 millió 727 ezer forintot az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Energia Operatív Program keretében az Energia Központ Kht. vissza nem térítendő támogatásra érdemesnek ítélte.
Miskolc távhőellátásának korszerűsítése
2001. június 29-én Miskolc Megyei Jogú Város pályázatot írt ki a város távfűtésének korszerűsítésére. A pályázatot a Magyar Villamos Művek Zrt. nyerte el. A Magyar Villamos Művek Zrt. és a Miskolci Hőszolgáltató Kft. között Üzleti Megállapodás jött létre a Miskolc Tatár úti, diósgyőri és bulgárföldi távhőellátó rendszereinek bővítésére. A MiFű Miskolci Fűtőerőmű Kft.-t mint projekttársaságot a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Miskolci Hőszolgáltató Kft. hozta létre 2002-ben, 80 millió forint törzstőkével.
Több ezer háztartás fűtésszámlája lehet kevezőbb januártól
Gőzerővel folyik a munka az egykori Zobák-aknán, ahol a Komlói Fűtőerőmű Zrt. legújabb, biomassza-tüzelésű fűtőművi blokkja épül. A sietségnek oka is van, mégpedig az, hogy január 2-án szeretnék átadni, illetve használatba venni az új kazánt. A cél, amiért az erőmű megépül: olcsóbbá tenni a komlói központi fűtést, a lehető legrövidebb időn belül.
Olcsóbb és hatékonyabb lehet a geotermikus energia hasznosítása
Megbízhatóbbak és hosszabb életűek lehetnek a termálvizet és földhőt hasznosító geotermikus energiatermelő berendezések azoknak a kutatásoknak a nyomán, amelyeket a Debreceni Egyetem Műszaki Kara indított. Az intézmény európai uniós forrásokból végzi a vizsgálatokat, amelyek eredményeként a termálvizes kútfúrások is olcsóbbá válhatnak.
Konzervatív értékrend szerint
Pályázati tanácsadót igénybe venni többféle motivációból lehet; például azért, mert az ügyfél nem ért hozzá, nincs rá ideje, vagy hiányzik a megfelelő humánerőforrása, esetleg nem akarja felvállalni a felelősséget, inkább keres egy külső céget.
Erdészeti és faipari kutatás-fejlesztés vállalkozási keretek között
A Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) az egyetlen felsőfokú oktatási intézmény, ahol a honi erdő- és faipari mérnököket képzik. Ebből adódóan a szakterületek fejlődésében is egyedi jelentősége van.
Európa elkötelezett a kkv-k iránt
Szinte közhelyszámba megy, hogy mennyire fontosak a kis- és középvállalkozások (kkv) az Európa Unió gazdasága és a munkahelyteremtés szempontjából. Az európai magánszektor munkahelyeinek 67 százalékát a kkv-k biztosítják, amelyek között az egyszemélyes vállalkozásoktól a szövetkezetekig, a hagyományos szolgáltatásokat vagy kézműves termékeket kínáló kisvállalkozásoktól a gyorsan növekvő, high-tech vállalatokig igen széles a skála. A Gazdasági Tükörkép Magazin Szirmai Pétert, a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatóját, a VOSZ Ellenőrző Bizottságának tagját a magyar és a közösség tagállamaiban működő kkv-k helyzetéről kérdezte.
A kiút külföldre vezet
Napjainkban egyre többször olvashatunk válságkezelésről, lehetséges megoldási javaslatokról. Az export növelése, megtartása, az Európai Unión belüli összefogás mind-mind elengedhetetlen feltétele a recesszióval sújtó válság leküzdésének. Azonban a jelentősen telített – az elmúlt években szűkülő – piacokon való terjeszkedésnek a kialakult gazdasági válságban rendkívül sok hátráltató tényezője van. Az AIESEC budapesti Corvinus egyetemi irodája ezeknek az akadályoknak a leküzdésében próbál a vállalati szektornak segítséget nyújtani.
Egyedülálló hitelfeltételek a mikrovállalkozásoknak
Jelenleg a magyar vállalkozások közel 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik, miközben a fejlett országokban ez az arány mindössze 15-20 százalék – állítja Dianovszky Csaba, a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mikrohitel-menedzsere. A szervezet az Új Magyarország Mikrohitel Program segítségével próbál a kimondottan rossz hazai helyzeten javítani.
Jogász
A cégvezetők komoly vagyonok felett rendelkezhetnek, és megtörténik az „emberek világában”, hogy megházasodnak, netán elválnak, újraházasodnak. Mit mond a magyar házassági vagyonjog, mi lesz az ingatlan, a bankbetét, az üzletrész, a részvény sorsa?
Regionális központtá válhatnak
Az Árpád TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ) két oktatási intézmény, az Árpád Szakképző Iskola és Kollégium, illetve a Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola összevonásával jött létre 2008. augusztus 1-jén. Az új intézmény célja egy korszerű, költséghatékony, regionális szerepet betöltő szakképzési rendszer kialakítása – nyilatkozta Szabó Ágnes, az Árpád TISZK igazgatója.
Tudásbázisra és a fürdőturizmusra építenek
A közlekedési infrastruktúra, a tudásalapú gazdaság, valamint az egészség- és fürdőturizmus fejlesztése a prioritás a Dél-alföldi régióban, ahol egymást érik a kulturális és gasztronómiai fesztiválok. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye alkotta régióban az elmúlt egy évben átlag 28 százalékkal nőtt a regisztrált álláskeresők száma. A térségben magas a kis- és középvállalkozások (kkv) aránya, amelyek szenvednek a válságtól és a bürokráciától.
A klímaváltozás kezelése: területi vízgazdálkodás
A területi öntözésfejlesztés, a belvízgazdálkodás, a képződött vizek megtartása, majd öntözésre való felhasználása ellensúlyozhatja a klímaváltás negatív hatásait – véli Balla Iván, a hódmezővásárhelyi székhelyű Tisza–Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója. A társulat az utóbbi időkben jelentősen fejlesztette, s közben energiatakarékossá tette 132 ezer hektárnyi területén az öntözési technikát.
Több száz milliós fejlesztések Dévaványán
Dévaványa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a város hosszú távú – rendezési tervet megalapozó – településfejlesztési koncepciójában, valamint az erre épülő, a 2007–2010-es évekre készített ciklusprogramjában kijelölte azokat a fejlesztéseket, amelyeket a település fejlődése érdekében a legfontosabbnak tartott.
Folyamatos kutatás-fejlesztés
Mindennapos gyakorlat a fejlesztés a Szolnoki Főiskolán. Nem lebecsülendő az a pénzbeli megtakarítás sem, amelyet a saját előállítású pellet fűtési célú hasznosításától remélnek. A környezetbarát termék elégetésével ugyanaz a hőmennyiség jóval olcsóbb, mint amennyibe a jelenlegi gázfűtés kerül. Elsőként a Student Hotel kollégiumunkban, később pedig a tiszaligeti B épületünkben tervezzük bevezetni ezt az alternatív fűtési formát – mondja dr. Krizsán József fejlesztési és innovációs rektorhelyettes.
Világszínvonalú épületben a tudáscentrum
Újabb rangos elismerés jelzi a Nyíregyházi Főiskola ambiciózus fejlesztéseinek helyes irányát: amikor idén Budapesten kiosztották a legnagyobb nemzetközi ingatlanszakértői szövetség, a FIABCI és a The Wall Street Journal közös építészeti díját, a Prix d’Excellence-t, a középület kategóriában a Nyíregyházi Főiskolai Campus fejlesztése (Balázs Tibor, B5 Építész Stúdió munkája) vitte el a pálmát. Az épületegyüttes szigorú bírálatánál az átfogó minőség, a működtetés színvonala, az esztétikai, méretbeli és funkcionális tulajdonságok kerültek górcső alá, ám itt lényegesen többet rejtenek az építmény impozáns falai.
