Magazin archívum » 2011. november
A környezetipar sikerei és problémái
Szinte napra pontosan két évvel a nagy sikerű 2009-es rendezvény után, 2011. november 16-18. között a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége ismét megrendezi az Ökoindustria Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítást a fővárosi SYMA Sport- és Rendezvényközpontban. Összeállításunkban részben mi is kapcsolódunk a kiállítás tematikájához, igyekezve jobban megvilágítani egyes ágazatok hátterét, sikereit, problémáit.
A Köztisztasági Egyesülés véleménye az új hulladékgazdálkodási törvényről
A hatályos hulladékgazdálkodásról szóló törvényt az előző polgári kormányzati időszakban, hosszabb előkészítést és egyeztetést követően fogadta el az Országgyűlés. A törvény alapvetően kiállta az idő próbáját, az elmúlt egy évtizedben kialakult és megszilárdult a hulladékgazdálkodás rendszere. Különösen fontos eredményeket ért el az ország a települési szilárd hulladék kezelésének terén, gyakorlatilag a teljes lakosság ellátásáról gondoskodik 352 közszolgáltató.
A lakosságra hárul majd a legnagyobb teher
Kevés egyeztetés után, a szakma javaslatai nélkül jelent meg a hulladékgazdálkodási törvénytervezet. A kormány elképzelései sok pozitív elemet tartalmaznak, de sok bennük a bizonytalanság is. Ráadásul átmenet nélkül, jelentős mértékben növelheti a lakosság terheit - véli Hartdégen József, az osztrák tulajdonú AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója.
Az új hulladéktörvény megvalósítása a települési szilárdhulladék-gazdálkodásban az EU-támogatások szemszögéből
A hulladékgazdálkodásról szóló törvény (Hgt.) tervezete kapcsán megkíséreljük összefoglalni, hogy a települési szilárdhulladék-gazdálkodásban a megvalósítás során milyen kérdésekre kell választ keresni, a megvalósításnak milyen kulcspontjai lehetnek.
Ismét kevesebb lett a veszélyes hulladék Békéscsabán
Hatodik éve bonyolítják le Békéscsabán tavasszal és ősszel a városi nagytakarítási akciót, amelynek keretében a helyiek személyenként tíz kiló veszélyes hulladékot adhatnak le díjmentesen.
Egyedi szennyvíztisztító küzdelmek
Amióta ömlenek hazánkba az uniós pénzek, szinte minden város és falu csatornázni akar, de legalábbis terveket készít. A számításokból persze gyakran kiderül, hogy bizonyos lélekszám alatt iszonyatos a költség, reménytelen a megtérülés. Marad tehát a jól bevált emésztő-szippantó páros, vagy akad egyéb civilizált megoldás is? Mint az alábbiakból kiderül, nemcsak egyedi szennyvíztisztító berendezésből, de kínos konkurenciaharcból is nagy a választék.
Házi szennyvíztisztító, amely nem igényel energiát!
Ha nincs közcsatornája, illetve nem kívánja a szippantás kellemetlenségeit és költségeit viselni, de szeretne egy korszerű szennyvízkezelési megoldást, mi több, energiaköltség nélkül, úgy figyelmébe ajánljuk az alábbiakat.
Az élelmiszeripari előtisztítók specialistái
A Vitecqua Kft. székhelye a Csepel-sziget egyik csöndes kis falujában található, de szűkebb szakmájukban - az egyedi élelmiszeripari szennyvíz-előtisztítók terén - az ország öt legjelentősebb vállalkozása közé tartoznak. A cég jelenéről és jövőjéről Matics István ügyvezető igazgatóval beszélgettünk.
Nanovassal a talajvíz-szennyeződések ellen
A sikeres technológiai fejlesztést és ígéretes teszteredményeket követően lépett a nyilvánosság elé a nanovasat gyártó Auro-Science Consulting Kft. Magyarországon több száz, vegyipari tevékenység miatt szennyezett terület megtisztítására nyújthat megoldást a nanovas, amellyel a korábbi módszerekhez képest gazdaságosabban és gyorsabban kármentesíthető a talaj és a talajvíz.
Globális szinten folyik a verseny az energiaforrások megszerzéséért
A nemrégiben elfogadott kormányzati energiastratégia több jó elképzelést, de túlzottan kevés konkrétumot tartalmaz, és félő, hogy a tervezethez megalkotandó jogszabályok nem az eredeti célokat szolgálják majd. Az atomenergia hasznosítására idehaza a jövőben is szükség lesz, a zöld energiák elterjedését viszont egyes környezetvédelmi mozgalmak hátráltatják.
Nem lehet üzleti alapon kezelni a globális levegőszennyezést
Évtizedek óta először van elfogadott energiastratégiája az országnak. A tervezet főként célkitűzéseket, irányelveket tartalmaz. A dokumentumban hangsúlyosan szerepel a megújuló energiatípusok kiaknázása is. Egyebek mellett erről és a levegőszennyezés mostaninál szigorúbb korlátozásának a szükségességéről beszélgettünk Büki Gergely professzorral, a műszaki tudományok doktorával.
Sűrített földgázt az autóba!
A nagy üzemanyag-áremelkedések közepette egy jó hír a fővárosi autósoknak: a FŐGÁZ október végén megnyitotta első nyilvános, sűrített földgázt értékesítő töltőállomását a Kőbányai úton. Ezáltal egy a környezetet kevésbé szennyező, ráadásul olcsóbb lehetőséggel bővül a hajtóanyag-paletta.
Tízezer éves a felületkezelt világ
A mediterrán múzeumokban gyakran találhatjuk magunkat szembe két-három ezer éves csillogó festékekkel, hiszen a szépség és az épség akkor igen fontos dolog volt. Hazai városainkat járva viszont húsz-harminc éves bágyadt festéknyomokra bukkanhatunk, jelezve, hogy ezekben az időkben valahogy nem volt döntő szempont a minőség és a tartósság. Összeállításunkban a milliárdos értékeket védő és sok tízezer embernek munkát adó hazai festékipar és korrózióvédelem aktuális helyzetét és kitörési pontjait tekintjük át.
Több mint két évtized a korrózió elleni védelemben
A jelenleg 16 alkalmazottat foglalkoztató Vertikor-Alpin Kft. 1990-ben alakult, és főként ipari acél- és vasbetonszerkezetek korrózió elleni védelmére specializálódott. A társaság működése első évtizedében főleg az olajiparban, üzemanyag-tároló telepek felújításában, illetve a távközlési iparban, adótornyok felújításán tevékenykedett.
A szakma legszínesebb konferenciája
November 29-30-án rendezik meg a hazai festékipar és korrózióvédelmi szakma legnagyobb eseményét, a VII. Festékipari és Korrózióvédelmi Kiállítást és Konferenciát (HungaroCoat-HungaroCorr). Az ELTE lágymányosi épületébe szervezett eseményen közel száz cég mutatkozik be a várhatóan több száz érdeklődőnek.
Óriási a verseny a hazai festékpiacon
Magyarországon jelenleg húsz jelentősebb gyártó készít festéket, nagyjából 500 embernek adva munkát - tájékoztatta magazinunkat Söptei Csaba, a Magyar Festékgyártók Országos Szövetségének (Mafeosz) elnöke, a Trilak Kft. termelési igazgatója.
A korrózió hű kísérője az emberiségnek
A korrózió elleni harc hazai helyzetéről, illetve annak szakmai képviseletéről beszélgettünk a Magyar Korróziós Szövetség (HUNKOR) elnökével, dr. Telegdi Judittal, az MTA Kémiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójával.
Nanobevonatok és UV-lakkok a kínálatban
A Magyar-Lakk Festékgyártó és Kereskedelmi Kft. 1994 óta van jelen a hazai piacon. A cég, alkalmazkodva a felhasználó technológiájához, speciálisan vevőire szabva fejleszti ki bevonatrendszereit - fogalmazta meg a cég ars poeticáját a két ügyvezető igazgató, Szabó András és Kiss György. A száz százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozás innovatív kutatásai mellett is maximálisan elkötelezett a környezetvédelem iránt.
A különleges festékek specialistái
Az Egrokorr Festékipari Zrt. 1990. december 31-én alakult, fő tevékenysége a festék- és bevonóanyag-gyártás. Eredményét tekintve a harmadik legnagyobb hazai festékgyártó. Elődjét a Müller testvérek alapították 1874-ben. A profilról, a termékekről Egry Csaba vezérigazgatót kérdeztük.
Modernizálódó magyar öntészet
Magyarországon mintegy 125 öntöde van, mintegy 10 százalékuk tekinthető nagyvállalatnak, a többi kis- és középvállalkozás. Ezek a cégek döntően külföldi vevőknek gyártanak öntvényeket. Az ágazat árbevétele több mint 300 millió euró volt 2010-ben, ami azt is jelenti, hogy az öntödék nagyrészt túljutottak a 2008-2009-es évek sokkján. Az ágazat helyzetéről dr. Hatala Pállal, a Magyar Öntészeti Szövetség ügyvezetőjével beszélgettünk.
Szimulációs labor, öntészeti csúcstechnológia
A Kiváló Egyetem kitüntető címet tavaly elnyerő Miskolci Egyetemen belül létszámát tekintve a Műszaki Anyagtudományi Kar a legkisebb, de - sértődjenek meg bár a jogászok, bölcsészek és a közgazdászok - a legnagyobb hírű is. A kar Metallurgiai és Öntészeti Intézete különösen büszke a közel 300 éves "selmeci hagyományokra", de a hazai köztudatban inkább úgy szerepelnek, mint a negyven évig létező Nehézipari Műszaki Egyetem, a maga kohómérnöki képzésével.
Modern alumíniumöntöde Cegléden
Az Ecseri Alumínium Öntöde Kft. elődje egyéni vállalkozásként autóalkatrész-kereskedelemmel foglalkozott, majd 1986-ban tevékenységi köre kibővült a gyártással és megmunkálással, többek között a volt szovjet piacra szállítottak különböző autóalkatrészeket. A későbbiekben megcélozták az alumíniumból készült termékek gyártását, és ez prosperitást hozott a ceglédi vállalat életébe. A részletekről Kuttor György ügyvezető igazgatót kérdeztük.
Péti Nitrogénművek: nyolcvanéves a legenda
A patinás múltra visszatekintő, termékei révén idehaza és a világban hamar ismertté vált Nitrogénművek Zrt. jogelődjeit 1931-ben alapították, a nitrogénalapú műtrágyát előállító cég kezdetben jelentős hadianyaggyártó is volt. Fejlődésének utolsó két évtizede jól mutatja, sikerült megtalálniuk azt az utat, amelyen járva folyamatosan biztosíthatják meghatározó piaci szerepüket. Dr. Blazsek István vezérigazgató segítségével mutatjuk be a gyár múltját, jelenét, jövőképét.
Világszínvonalú neutronkutató eszközök
Magyarországnak a kutatás-fejlesztésben való nemzetközi jelenlét jelentheti az egyik kitörési lehetőséget a gazdasági recesszióból - állítja a neutronkutatásban fejlesztéssel, tervezéssel, gyártással, telepítéssel a nemzetközi piacon szereplő Mirrotron Kft. ügyvezetője, Kaszás György.
FREE - szabad pálya a kutatási eredmények hasznosításához
Négy ország hét régiója vett részt a Central Europe program által támogatott "From Research to Enterprise" (FREE) projektben, amely azzal a céllal jött létre, hogy az innováció ösztönzésén keresztül hozzájáruljon a közép-európai régiók fejlődéséhez. A Debreceni Egyetem koordinálásával megvalósuló együttműködés során nemzetközi tapasztalatcserével dolgoztak ki olyan módszereket és eszközöket, amelyek az ipar számára elérhetővé teszik az egyes régiók innovációs eredményeit.
Nemzeti Közlekedési Stratégia: a gombhoz keressük a kabátot?
Készül a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS). A kormány 2013 közepén be szeretné fejezni, hogy legyen idő tárgyalni az Unióval az ahhoz rendelt forrásokról még a 2014-től megnyíló hétéves költségvetési ciklus kezdete előtt.
"Túlárazott projekteket, giga- vagy luxusberuházásokat nem támogatunk"
Kaotikus állapotokat és leapasztott kasszát örökölt elődeitől a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2010 nyarán megválasztott új elnöke, Font Sándor fi deszes országgyűlési képviselő. A tanács új vezetése a következő két év alatt mindössze a maradék harmincszázaléknyi közösségi támogatás felhasználásáról dönthet, de ezt legalább ésszerűen szeretnék felhasználni. Többek között erről beszélt lapunknak a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke.
Növekszik a Dél-Alföld turisztikai vonzereje
A Dél-Alföld régió az összes magyarországi térség közül a legjobb mutatókat tudja felmutatni a külföldi vendégéjszakák vonatkozásában. A Magyar Turizmus Zrt. Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának marketingvezetője, Gulyás Péter abban reménykedik, hogy a válság ellenére jövőre is javítani tudják az idei, reménykeltő turisztikai mutatókat.
A magyar mezőgazdaság mintarégiója
A Dél-Alföld mezőgazdasági mutatói alapján továbbra is az ország egyik mintarégiója, de a válság ezt a térséget sem kímélte. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye a legnagyobb méretű régió, 20 százaléknyit "hasít ki" az ország területéből, melynek nagyjából a kétharmadát hasznosítják mezőgazdasági célra. Ez jelentősen meghaladja a mintegy 60 százalékos országos átlagot.
Fantáziadús csapatépítés az erdei kalandparkokban
A kalandparkok az utóbbi évtizedben jelentek meg Magyarországon. A vidámpark és a sportpálya lehetőségeit ötvözik, a szabadidő aktív eltöltésére, mozgásra ösztönöznek, és szórakozást nyújtanak az egész családnak. Manapság egyre több cég éppen csapatépítés szempontjából ide szervezi munkatársainak közös programjait. Mit kínálnak a hazai kalandparkok? Ennek néztünk utána.
Rászámoltak a hazai profi ökölvívásra
Csordultig telt sportcsarnokok, zúgó arénák, csillogás, címek, övek, diadalok - ezek jellemezték tíz esztendővel ezelőtt a magyar profi ökölvívást. Kovács Kokó István, Erdei Zsolt, Balzsay Károly, Kótai Mihály, Nagy Csonttörő János, Csábi Bettina és Miló Viktória - valamennyien profi ökölvívó-világbajnokok voltak, akik kedvéért milliók ültek le a képernyők elé.
Kína tényleg "felvásárolja" Európát?
2010-re - az Egyesült Államokat megelőzve - Európa lett Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelem értéke 395 milliárd euró, az uniós kereskedelmi defi cit pedig 169 milliárd euró volt. Ezek után szinte költői a kérdés: vajon mennyire fontos Kína számára Európa (benne Magyarországgal) és fordítva. Dr. Bernek Ágnes, a Zsigmond Király Főiskola Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője adott átfogó elemzést a korántsem egyszerű kapcsolatrendszerről.
