Az unión belüli szabad munkavállalás lehetősége, a csábító külföldi ígéretek sok fiatalt arra késztetnek, hogy Magyarországon kívül keressék boldogulásukat. Három, több éve már külföldön dolgozó diplomást megkérdeztünk arról: gondolnak-e arra,, hogy megszerzett elméleti és gyakorlati tudásukat egyszer itthon, hazai körülmények között kamatoztassák.

Füle Petra 33 éves, hat és fél éve él Szardínián, Cagliariban. Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán pénzügy és számvitel szakon végzett. Egyetemistaként kiválóan megtanult angolul, németül, olaszul és spanyolul.

"A soproni egyetemi évek alatt az AIESEC-nél, a világ harmadik legnagyobb non-profit szervezetnél dolgoztam. Egy európai uniós pályázatot kapcsán a szardíniai kereskedelmi kamarához hívtak kéthónapos gyakornoki állásra. Itt ismertem meg szárd nemzetiségű férjemet. Ugyan az egyetem elvégzése után Budapesten kezdtem dolgozni, de három év távkapcsolat után a magánéletem végleg Szardíniára késztetett. Itt 2005 januárja óta egy ingatlanközvetítő irodánál dolgozom, nyaralóházak kiadásával foglalkozom. Időközben elvégeztem az itteni közgazdaságtudományi egyetemet is marketing szakon. Szardínián nagy a munkanélküliség, ezért a két diplomám és az öt nyelv ismerete mellett is megbecsülöm a munkámat.

Nagyon szeretem a szardíniai klímát, a tengerpartot, a honvágy miatt mégis évente többször hazalátogatok. Ha családi kapcsolatom lehetővé tenné, Magyarországon is szívesen dolgoznék."


Szabados Ádám 32 éves, jelenleg Lengyelországban a Pricewaterhouse Coopersnél (PwC) Senior Associate-ként dolgozik. A győri Széchenyi István Főiskola pénzügy szakán diplomázott. Athéntól Madridig számos európai országban dolgozott már, angolul, németül, spanyolul, lengyelül beszél.

"A pénzügyi alapszak elvégzése után egy AIESEC gyakorlatnak köszönhetően Athénba kerültem, ahol az állami postánál az ELTA-nál dolgoztam. Biztosan tudtam, hogy amíg nincs családom, világot akarok látni. Emellett nem tetszett a hazai munkamorál, s az a nem éppen jóindulatú visszahúzó erő, ami a frissdiplomásokat gyakran körülveszi. Az itthon elvégezett mesterképzés után előbb Ausztriában majd Magyarországon dolgoztam, majd csatlakoztam az Európát is átívelő SAP implementációs csapathoz, így Németországban, Lengyelországban, Dublinban, Splitben és Madridban is eltölthettem néhány hónapot, évet. Ez utóbbi volt az állás csúcsa, s a folyamatos előmenetel kiteljesedése. A gazdasági válság azonban itt is éreztette hatását, egyik napról a másikra elveszítettem az állásomat, jó egy évbe telt, míg megtaláltam a mostanit a PwC-nél, a világ vezető pénzügyi tanácsadó cégénél, a lengyelországi Katowice-ben. Boldog és elégedett vagyok a munkámmal, de a szívem egyre inkább hazahúz. Hiányzik a családom, a barátaim. Meglátom, mit tartogat a jövő."


Palkovits Genovéva 27 éves, nemzetközi kommunikáció szakon végzett a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán. Jelenleg Lengyelországban, Wroclawban egy nemzetközi IT cégnél dolgozik.


"Frissdiplomásként hosszú hónapokig nem találtam munkát a hazai munkaerőpiacon, s éppen emiatt választottam a külföldi lehetőséget. Nyomasztó volt úgy munka nélkül élni, hogy a diákhitel is terhelt. Újsághirdetés útján kerültem Hollandiába, egy logisztikai céghez. Az eredetileg tervezett két hónapból végül két év lett. Kint ismertem meg a páromat, akinek az egyetem miatt Lengyelországba kellett mennie, s úgy döntöttem, én is itt kezdek új életet. Az első hónapokban fordító, marketinges munkát végeztem, majd egy IT céghez kerültem, HR administration specialistként dolgozom. Elégedett vagyok az itteni életemmel, nem tervezem, hogy hazamegyek. Anyagilag megbecsülnek, úgy érzem, itt nagyobb létbiztonságban élhetek."