Túlzás lenne azt állítani ugyanis, hogy e műfaj legújabb remeke, mely törvényjavaslat formájában T/4662 névre hallgat, csupa jóval kényeztetné az adózókat. Bár szó, ami szó, az előterjesztés első ránézésre akár az átgondoltság érzetét is keltheti, ám a másodikra sajnos már erősen csökkenhet ez a benyomásunk. Tovább rontják az összképet a képviselői indítványként megjelenő, többnyire újabb adóbeszedési ötletparádé részeként minősíthető javaslatok, melyek mögött a nem kellő alapossággal tervezett költségvetésből eredő, újabbnál újabb bevételigények húzódhatnak meg. Ilyenformán ugyan nem mondható véglegesnek a jövő évi adóváltozások sora, de a várható adókörnyezet áttekintése már csak azért sem hiábavaló, hogy e szempontból is edzett lélekkel fogadhassuk az eljövendőt.

Mielőtt elmerülnénk a jelen eseményeiben, a történeti hűség kedvéért egy pillanatra nem árt visszatekinteni napjaink egyik fontos adójogi előzményére. Történt ugyanis, hogy a 2011-ben bevezetett egykulcsos szja az adójóváírás egyidejű módosításával, a családi kedvezmény jótékony hatásai ellenére növelte a jövedelmek aránytalanságait. Tette mindezt úgy, hogy a magasabb jövedelműek adócsökkentése révén már a bevezetése évében nem elhanyagolható költségvetési bevételkiesést eredményezett, ám a jogszabály-módosítás az eredményesebb munkára ösztönzés és a kereslet növelése terén még nem mutathatta meg oroszlánkörmeit. Hogy az utóbbiak bekövetkeznek-e és ha igen, mikor és milyen mértékben, az a jelen gazdasági környezetben legalábbis kétséges.

A jövő évi tervezet is fenn kívánja tartani az egykulcsos adórendszert - ahhoz a kormányzati meggyőződéshez híven, hogy az hosszabb távon segíti a gazdaság bővülését. A módosítások egyike viszont megszüntetné az adójóváírás intézményét. Az így kialakuló további jövedelemaránytalanságok részbeni kompenzálására a 2.424.000 Ft éves jövedelem alatt kivezeti a rendszerből az adóalap meghatározásánál a jövedelem kiegészítést. Ebből mindjárt két dolog is következik: kissé tovább csökken a költségvetés bevétele és a lényegét tekintve megszűnik az egykulcsos adó. Mert bár formailag valóban egy kulcs marad, de az majdnem mindegy, hogy bizonyos jövedelemhatár felett újabb kulcsot vezetnek be, vagy megváltozik az adóalap számítás. Ez utóbbi megoldás azonban az ez évihez képest nem csökkenti a magasabb keresetűek jövedelmét és csak átmeneti, mert a törvénytervezet szerint 2013-tól teljesen megszűnne a szuperbruttósítás.

További terhelést jelent viszont, hogy a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék egy százalékkal, 8,5%-ra nő. A hírek szerint a kormány tervez valamiféle kompenzációt az alacsonyabb jövedelműek számára részben a munkáltatók bevonásával, de ennek részleteiről érdemi információ még nem áll rendelkezésre. Enyhítene ezeken a gondokon a tervezett havi 14.000 Ft-os minimálbéremelés, illetve a bérminimum növelés, mely a korábbi évek gyakorlatához képest kifejezetten jelentősnek mondható. S bár ez - az inflációt is figyelembe véve - teljes mértékben nem oldja meg az érintettek problémáját, de a valóban minimálbéren foglalkoztatottak esetében nem elhanyagolható bérköltség növekedést okoz. Sajnos így vagy úgy, de valakinek állnia kell a cechet. Ha ez a vállalkozásokra hárul, mindenki maga keresheti az ellentételezés lehetőségét, ha a költségvetésre, akkor az újabb forrásokat igényel, vagy a tartalékot apasztja. Amennyiben a teher az egyébként is alacsony jövedelmű munkavállalókon marad, az ő helyzetük érzékelhetően romlik, különösen, ha nettó keresetük csökkenése mellett még figyelembe vesszük az egyéb árnövelő hatású, forgalomhoz kapcsolódó adók emelkedését is.

A vállalkozásoknak nem csak alkalmazottaik kapcsán kell mélyebben a zsebükbe nyúlni. Januártól jelentősen nő a cégautó adó, szűkül a veszteségelhatárolás lehetősége, adókötelessé válik a reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása, a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja pedig a tárgyév első napján érvényes, jelentősen növelni tervezett minimálbér másfélszerese lesz.

Az egész gazdasági környezetre hatással lehet 2012-ben az áfa 2%-os emelése, a jövedéki adó növelése, a népegészségügyi adó kiterjesztése, a baleseti adó bevezetése, valamint az illetékek emelése. Ezek árfelhajtó, illetve jövedelem-elvonó hatása nem segíti a belső fogyasztás növekedését. De vélhetően nem is ez a cél, ahogy ezt Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár a tervezett áfaemeléssel kapcsolatban elmondta. A forgalmi adó 27 százalékra emelése a költségvetésnek többletbevételt eredményez, ez pedig növeli a tervezett költségvetés teljesíthetőségét. Minden bizonnyal elsősorban ezt kívánják szolgálni a feketegazdaság elleni harc jegyében tett, többségükben helyeselhető módosítási javaslatok is. E körbe sorolható az adóregisztrációs eljárás bevezetése, a fokozott adóhatósági felügyelet intézménye, egyes esetekben az adóbírság és a mulasztási bírság radikális emelése.

2012-ben a helyi adó is okozhat meglepetéseket, nem elsősorban a törvénytervezetben olvasható változások következtében, bár az építmény és telekadó esetében az illetéktörvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték kapcsán láthatunk még csodákat. A helyzetet leginkább mégis az önkormányzati adószabadságra irányuló törekvések teszik bizonytalanná. Ezek lényege: az állam a jelenlegi gyakorlattal ellentétben ne korlátozza a helyhatóságokat az általuk alkalmazandó adófajták és azok mértékének megállapításában.

Ugyancsak alkalmas a kedélyek borzolására az eva kulcs 35%-ra emelésének terve, nem beszélve az adónem megszüntetésére vonatkozó ötletről. Új adónemként merült fel a közösségi közlekedési adó bevezetése, melynek alapja a vállalkozói árbevétel, a mértéke a fővárosban 1%, máshol 0,5% lenne. Jelen állapotában formai kérdésnek látszik az egészségbiztosítási, a munkaerő-piaci és a nyugdíjbiztosítási járulék helyett egy 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adó bevezetése, de egyéb módosításokkal együtt már alkalmas lehet a nyugdíjfinanszírozási és -juttatási rendszer átszabására.

Úgy tűnik, a 2012. évi költségvetés  bevételi igénye és az azt kiszolgáló adóztatási ötletek sora végtelen. Igaz, nem csekély a kitűzött cél sem. Az euróválság-zónától való elrugaszkodás lehet fontos, de legalább ennyire lényeges, hogy az ennek érdekében tervezett adómódosításokkal hová érkezünk. A jelenlegi javaslatok alapján azonban csak az elrugaszkodás látszik biztosnak.