Biztató előrelépések a gabona vertikumban
Négy új hagyományos tésztacsalád Gyermelyről Négy hagyományos termék, egy funkcionális alapanyag és egy augusztusban induló friss tésztakészítő laboratórium – ezekkel a címszavakkal foglalhatók össze a Gyermelyi Tésztagyár legnagyobb volumenű pályázatának eddigi eredményei. Tóth Béla, a Gyermely Zrt. igazgatója szerint a projekt valódi sikerét elsősorban az új termékek piaci fogadtatásában lehet lemérni. lapszám: 2010/8. augusztus-szeptember | tovább a cikkhez >>>

A nyomon követés az élelmiszer-biztonság alapja
Sertésminősítő rendszerek és azonosítási eszközök a vágóállat-termelőknek Az élelmiszer-biztonság közérdeklődésre számot tartó téma, a vágóállat-termelőktől a fogyasztókig bezárólag sokakat érint. Ennek több oka van: a hústermelés tömegtermeléssé válása, a termelők közötti verseny éleződése és mindenekelőtt a húsok, valamint a húskészítmények nemzetközi kereskedelmének ugrásszerű fejlődése a multinacionális kiskereskedelmi láncok terjeszkedésének következményeként. A téma fontosságát jelzi, hogy a harmadik alkalommal 2010. június 14–15-én Brüsszelben tartott EU Állatorvosi Hét kere-tében rendezték meg az Azonosítás és nyomon követés az élelmiszerláncban elnevezésű konferenciát. lapszám: 2010/8. augusztus-szeptember | tovább a cikkhez >>>

A mezőgazdák élelmiszergyártók is lennének
Nem elég birtokolni egy feldolgozóüzemet Saját piaci biztonságuk érdekében, reményében tulajdonosként eddig is vállalkoztak a gazdák, s a jövőben is hajlandóak a válságát élő hazai élelmiszeripar „megmentésére”. De a siker alapvetően nem a tulajdonláson, hanem a versenyképességen múlik, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő anyagi forrás és a szellemi tőke. lapszám: 2010/8. augusztus-szeptember | tovább a cikkhez >>>

"Csak" megbízásra kutatnak az egyetemek
A napi betegellátás minőségén is javítanak a tudós-orvosok Ma már egy modern orvosegyetem nemcsak a klasszikus három – oktatás, kutatás, gyógyítás –, hanem két további pilléren: az innováción és a vállalkozáson is nyugszik, nyilatkozta magazinunknak Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese. Szilvássy Zoltán debreceni professzor szerint sokkal jobb lenne a helyzet, ha hatékonyan működő – egyetemek, kutatóintézetek és gyógyszercégek közreműködésével létrehozott – klaszterek, innovációs hálózatok jönnének létre. Penke Botond szegedi akadémikus úgy látja, hogy itthon sem a kutatók, sem az egyetemek nincsenek még fel­-készülve egy nagy jelentőségű felfedezés vagy találmány gyakorlati hasznosítására. Németh Péter, a pécsi egyetem dékánja szerint sok évtizedes gyakorlata tartja a hazai orvosképzést a nemzetközileg is elismert szinten. Körképünkben a kutatásokban itthon meghatározó, ugyanakkor számos külföldi elismerést is szerzett orvostudományi egyetemek vezetőinek véleményét gyűjtöttük csokorba. lapszám: 2010/7. július | tovább a cikkhez >>>

Mielőbb újjá kell formálni a felsőoktatást
"Szórakoztatóipari" intézmény lett egyes egyetemekből „Az új kormány a felsőoktatást, annak intézményrendszerét a közjó részének, nem pedig a piac egyik sajátos szegmensének tekinti” – nyilatkozta magazinunknak Hoffmann Rózsa, a Fidesz kulturális tagozatának országos elnöke, a KDNP oktatáspolitikusa, aki állam­-titkárként a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban az oktatás területét irányítja. Szerinte számos, korábban színvonalas gyakorlati képzést nyújtó elismert főiskola, főiskolai kar mára krónikus oktató- és hallgatóhiánnyal küzdő, versenyképtelen egyetemmé lett. Az új kormány fontos feladatának tekinti ezeknek az intézményeknek a visszavezetését a fenntartható, társadalmilag hasznos tevékeny­ségi területükre. Hudecz Ferenc, az ELTE rektora szerint is szükség van változtatásra: újragondolandó az államilag fenntartott felsőoktatási intézmények száma, illetve az államilag finanszírozott képzések mértéke. A két szakembert a tervezett változtatásokról kérdeztük. lapszám: 2010/6. június | tovább a cikkhez >>>

Jobb a magyar kutatók híre, mint a helyzete
MTA-cél: az igazán tudós fejek itthon kutassanak A világ egyik legnevesebb tudományos folyóirata, a Nature idei április eleji száma címlapon közölt magyar tudományos eredményt: Vicsek Tamás professzor a madarak röptét vizsgálva jutott fontos következtetésekre. A magyar tudósok nemzetközi mércével mérve is jelentős eredményeiről időről időre beszámol a külföldi sajtó. Ennek ellenére nem halogatható tovább a magyar tudomány méltó támogatása és a tudományt művelők kellő megbecsülése. A nemzetközi téren mind nagyobb versenyben sikeres hazai kutatók példája má­soknak is tanulságos lehet. lapszám: 2010/5. május | tovább a cikkhez >>>

Önkormányzatok és helyi beruházások
Közeli cél felértékelni a helyi vállalkozásokat Lehetnek-e az önkormányzatok és a vállalkozások egymás szövetségesei gazdasági válság idején, miközben a helyi, az iparűzési vagy az építményadóval terhes a viszonyuk? Csupán bevételi forrást látnak a cégekben, vagy partnert és lehetőséget, amelyekért tenni is akarnak és tudnak is? Az önkormányzatok egyre jobban eladósodnak, ugyanakkor európai uniós pénzekből finanszírozott beruházások, intézményfelújítások, városközpont-rekonstrukciók révén beruházóvá, megrendelővé léptek elő. Kérdés, kinek osztanak lapot? lapszám: 2010/4. április | tovább a cikkhez >>>

Értékrend nélkül az oktatás is válságot "termel"
A bölcsek közreadták véleményüket A magyar oktatási rendszert a szétesés fenyegeti, a felsőoktatásban vészhelyzet van, olvasható egyebek között ez is a Bölcsek Tanácsa által készített tanulmányban, amely átfogó, sok esetben meglehetősen sötét képet fest a hazai oktatásról, de a változtatáshoz szükséges lépéseket is megfogalmazza. A javas­latokról Csermely Péter professzort kérdeztük. A tanulmány megjelenésével szinte egy időben, mintegy harminc hazai felsőoktatási intézményben indult el a diplomás pályakövetési rendszer kialakítása. A cél a végzettek karrierjének, elhelyezkedésének nyomon követése, ami szintén hasznos információkat adhat a hazai felsőoktatás reformjához. lapszám: 2010/3. március | tovább a cikkhez >>>

Bővítenék a GDP mérőszámait
Az Akadémia már 1980-ban foglalkozott a témával Nicholas Sarkozy francia köztársasági elnök javaslatára jött létre a Bizottság a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés mérésére elnevezésű szakmai csoport, melynek célja, hogy felmérjék: a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés jelzőjeként mik a korlátai, milyen problémákat takar a jelenlegi GDP-mérési rendszer. Az erről készült jelentés nagy visszhangot váltott ki, melynek kapcsán nemzetközi párbeszéd is elindult. Magazinunk a legfontosabb javaslatok ismertetése mellett Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese, Láng István aka­démikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke és Halm Tamás, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára véle­ményét is kikérte. lapszám: 2010/2. február | tovább a cikkhez >>>

Kis vállalkozás, közepes kilátás
Konzerváltan magasak az adóterhek A magyarországi mikro-, valamint kis- és középvállalkozói szektor jelentős részét megtépázta a múlt évet végigkísérő gazdasági válság. Ez nem pusztán a piacok beszűküléséből adódott, hanem egyrészt abból, hogy részükre nincs elég átfogó és hatékony élénkítési program, másrészt alapvető hátrányok nehezítik a mozgásterüket. Bár e vállalkozói szféra helyzetének javítására érvényben van a kormány 2013-ig szóló stratégiája, a teljes körű megvalósítást egyelőre világ- és nemzetgazdasági problémák is akadályozzák. Egyfajta ki­utat jelenthet a családi vállalkozások újbóli elindításának segítése, ami a vidék megújulását is hozhatja. lapszám: 2010/1. január | tovább a cikkhez >>>