Mederben tartják a folyókat
Árvízvédelmi műtárgyak, zsilipek és tározók építésénél jeleskednek A magyarországi árvizek megelőzése a mindenkori kormánynak feladatokat, a Kelet-Út Kft.-nek pedig munkát ad. Ehhez persze a kellő szakmai felkészültség, a meggyőző referenciák és tapasz­talatok mellett folyamatos megmérettetésben kell helytállnia a nyíregyházi székhelyű cégnek – de ezzel nincs is gond. lapszám: 2010/4. április | tovább a cikkhez >>>

A Tisza mentén élőket védi a Vásárhelyi-terv
A magas ukrán gátak újabb munkát adhatnak A tiszai árvizek megzabolázására szolgáló Vásárhelyi-terv program továbbfejlesztéseként 2008-ban átadták a cigándi árapasztó tározót, tavaly pedig elkészült a tiszaroffi. A már megépült, illetve a most létesülő tározókkal Csongrád–Kisköre között – a rendkívüli árhullámok esetén – 55–65 centiméteres vízszintcsökkentés lehetséges, sőt ez még Szeged körzetében is elérheti a 30 centimétert. A hat tározó létrejöttével a Tisza teljes hazai hosszán, átlag 50–60 centiméteres árvízszintcsökkentéssel számolnak a szakemberek, ezzel pedig jelentősen nő a Tisza hazai szakasza mentén élő mintegy másfél millió ember biztonsága. Az eredményekről Kóthay Lászlót, a Környezet­­-védel­mi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkárát kérdeztük. lapszám: 2010/4. április | tovább a cikkhez >>>

Ha mindenki nyer, elfogyhat a KEOP-pénz
Szennyvíztisztítókon kívül erdei iskola is megújul Egyedülálló környezeti és természeti értékeinek védelmében hazánk nem marad magára, hiszen az Európai Unió egyik fő feladatának tekinti a környezetvédelem és az ehhez kapcsolódó fenntartható fejlődés elősegítését. Környezeti fejlesztésekre a 2007–2013 közötti időszakban a Környezet és Energia Operatív Program keretében, pályázati úton, mintegy 1140 milliárd forint áll rendelkezésre. lapszám: 2010/4. április | tovább a cikkhez >>>

Nem kiegyensúlyozott a hazai hulladékfeldolgozás
A kínaiak olykor sok műanyaghulladékot vesznek tőlünk Ez az év lehet a mélypont a hazai a műanyag-újrahasznosító iparág számára. A gazdasági válság miatt ugyanis jelentősen visszaesett a lakosság fogyasztása, ennek részeként csökkent a visszagyűjthető műanyaghulladék mennyisége is. Eközben a kínai felvásárlók is erőteljesen megjelentek az európai piacokon; emiatt nincs elegendő alapanyaguk a hazai hasznosítóüzemeknek. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a magyarországi újrahasznosító-kapacitás harmadát tudják csupán kihasználni. Erről és a hazai műanyaghulladék-feldolgozás egyéb gondjairól beszélgettünk Balázs Ildikóval, a Remoplast Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával. lapszám: 2010/4. április | tovább a cikkhez >>>

II. Magyarországi Klímacsúcs Budapesten
Fókuszban az éghajlatváltozás A Klíma Klub 2009 után idén is megszervezte a Magyarországi Klímacsúcsot, amelynek célja a hazai politikai, gazdasági és tudo­mányos élet szereplői figyelmének felhívása volt napjaink egyik legégetőbb problémájára, az éghajlatváltozásra. lapszám: 2010/3. március | tovább a cikkhez >>>

Kifogyhatatlan nyersanyagforrás a hulladék
Terv híján számon kérni sem lehet Mind nagyobb gondot okoz a hulladék elhelyezése, ártalmatlaní­tása Magyarországon is. A civilizációs életforma nemkívánatos melléktermékeként egyre több a műanyag csomagolóanyag, amely hulladékként nem bomlik le, s évtizedeken vagy akár évszázadokon át terheli a környezetet. E probléma megoldását is szolgálná a második Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT II.), amely azonban a mai napig nem készült el. Ennek kapcsán is kérdeztük Szilágyi Lászlót, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) leköszönő elnökét. A szövetség a múlt év végén tanácskozást is szervezett, amelyen a kormányzat képviselői mellett több szakmai szervezet és egyesület is képviseltette magát, ám fontos szereplők hiányoztak. lapszám: 2010/2. február | tovább a cikkhez >>>

Tavaly 751 000 tonnával csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást
A Mátrai Erőmű elkötelezett a megújuló energiaforrások mellett A koppenhágai csúcson a nemzetközi megállapodás elmaradását kedvezőtlennek ítéli Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke, mert az valószínűleg visszaveti az együttes megvalósí­tási projekteket, ami már középtávon is a szén-dioxid (CO2) allokációs egységek drágulásához vezethet, és nehezíti az Európai Közösség fosszilis erőműveinek működését. lapszám: 2010/2. február | tovább a cikkhez >>>

Újabb csúcs előtt a Klíma Klub
Környezettudatos életmódra nevelni a jövő generációit „A zöldebb világ megteremtése a ma élő generációk feladata és felelőssége” – szögezte le előadásában Stavros Dimas, az Európai Unió korábbi környezetvédelmi biztosa az Első Magyarországi Klímacsúcson tavaly februárban. Ha hozzátesszük, hogy nem a görög politikus volt az egyetlen EU-biztos az eseményen, bíz­- vást állíthatjuk, fontos rendezvényről beszélhetünk. lapszám: 2010/2. február | tovább a cikkhez >>>

Drágulhat a hőenergia, ha nem kel el az áram
Nehéz helyzetbe kerülhetnek az áramot és távhőt egyszerre előállító erőművek Számos kapcsolt – áramot és hőt egyszerre előállító – erőművet nehéz helyzetbe hozhat, ha a jelenlegi formájában megszűnik a kötelező áramátvételi rendszer. Az elektromos energia megfelelő áron történő értékesítése nélkül ugyanis drágábban kell adniuk a távhőt az ilyen blokkokat működtető társaságoknak ahhoz, hogy a létesítmény üzemeltetése ne váljon veszteségessé. Erről, valamint az e témában szervezett konferencia legfontosabb mon­dani­valóiról beszélgettünk Bercsi Gáborral, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnökével. lapszám: 2010/2. február | tovább a cikkhez >>>

A drága bankhitel hátráltatja a zöldberuházásokat
Némelyek megkérdőjelezik a biomassza-erőművek jövőjét Az elmúlt évben több tucat biomassza- és biogázerőmű felépítésére adott engedélyt a Magyar Energia Hivatal. E beruházások ütemét visszafoghatja, hogy napjainkban szigorúbb feltételekkel juthatnak bankkölcsönökhöz a befektetők, mint korábban. Hosszú távra azonban szinte valamennyi szakember azt jósolja, hogy megtöbbszöröződik hazánkban az ilyen zölderőművek száma, mivel a honi bio­massza-hasznosítási lehetőségek szinte korlátlanok. lapszám: 2010/2. február | tovább a cikkhez >>>