Az idei a városfejlesztések éve
Már nincs politikai nyomás a díjak odaítélésekor Szinte minden második hazai város központja átalakul az idén az erre a célra megnyílt európai uniós források felhasználásával. Fontos azonban, hogy ne csak az utcakövek, a házfalak újuljanak meg, hanem a helyi lakosság számára használható, élhető és szerethető városrészek jöjjenek létre. Ahhoz, hogy így legyen, jól átgondolt, kész tervekre van szükség. Egy-egy város számára a tét milliárdos nagyságrendű, és évtizedekre meghatározó jelentőségű. lapszám: 2010/7. július | tovább a cikkhez >>>

Felépül-e válságából a hazai építőipar?
Terhet jelent a magas adó és a bürokrácia is Az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) évente elemzi a hazai építőipar helyzetét. Az idén vaskos javaslatcsomagot állított össze a szövetség, erről is beszélgettünk a szervezet elnö­kével, Tolnay Tiborral, aki a Magyar Építő Zrt. vezérigazgatója is. lapszám: 2010/7. július | tovább a cikkhez >>>

Hőszigetelés: megtakarítás és környezettudatosság
A beruházás akár már három év alatt is megtérülhet Új üveggyapot termékeket vezetett be a piacra a Nikecell Kft. A termék a németországi, 180 éves múltra visszatekintő Schwenk anyavállalat fejlesztése, és ma a legkorszerűbbnek számít a piacon. Mint Kecső Zoltán ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a válság őket sem kerülte el, hatását költségmegtakarítással, továbbá új piacok meghódításával kívánják csökkenteni. lapszám: 2010/4. április | tovább a cikkhez >>>

Hiányzik az átfogó, egységes és távlatos stratégia
Alapos felmérés híján nehéz fölkészülni az EU-s elvárásokra Ez év tavaszán lép hatályba az épületek általános energiahatékonyságára vonatkozó módosított európai uniós irányelv, amely azt is előirányozza, hogy 2021-től minden új építésű épület csaknem nulla energia­-felhasználású legyen, sőt ez a középületeknél már 2019-től érvényes. Itthon nemcsak erre kell fölkészülni, hanem a meglévő épületállomány energiahatékonyságán is javítani kell. Ennek tervezhetőségét, a forráskalkulációt nehezíti, hogy Magyarországon nincs összesítés arról, hány lakó- és középületet – s milyen mértékben – érint a klímavédelem szempontjából is elengedhetetlen korszerűsítés. Ezen a helyzeten javíthat, hogy elkészült és egyeztetés alatt áll a Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program (KÉK). Ehhez kapcsolódóan is kérdeztük a Magyar építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) ügyvezetőjét, Pálvölgyi Tamás egyetemi docenst, hogy energetikai szempontból mennyire „fenntarthatók” az itthoni épületek, milyen tennivalóink és lehetőségeink vannak e téren? lapszám: 2010/4. április | tovább a cikkhez >>>

Nagy kereslet vár az építőipari szakmunkásokra
Még nyomottak a vállalási árak, jellemző a lánctartozás, a feketemunka Nem nagyon akad olyan ágazati adatsor, amely ne azt mutatná, hogy a hazai építőipar gondban van. A bajt nem az adatokban kell keresni, hanem az iparág körülményeiben. A szakma legilletékesebb képviselőinek értékeléséből is kiderül: immár harmadik esztendeje tart az építési piac szűkülése. lapszám: 2009/7. július | tovább a cikkhez >>>

Csak a komplex korszerűsítés hoz teljes körű hasznot
Nem az energiafogyasztást, a takarékosságot kell támogatni Érdekes módon cseng egybe egy építészmérnök és egy egyetemi tanár meglátása az energia­takarékossággal kapcsolatban végzett kutatómunkájuk tekintetében. Szemléletüket ugyanazok a kiváltó okok, a dráguló energia, annak pazarló felhasználása és a környezetvédelem befolyá­solja, és mindegyikük a maga komplexitásában keresi a megoldást. Zöld András egyetemi tanárral, a hazai meglévő épületállomány energiafelhasználásáról, Ertsey Attila építészmérnökkel pedig a települések és településrészek autonóm energiaellátásának lehetőségeiről beszélgetett a Gazdasági Tükörkép Magazin. lapszám: 2009/4. április | tovább a cikkhez >>>

A bérlakásépítés segíthetne az ágazaton
Már másfél éve válságos az építőanyag-ipar helyzete Az egyedi gondokkal küszködő építőanyag-iparra további teherként nehezedik a hazánkat is egyre nagyobb mértékben sújtó gazdasági és pénzügyi válság. Április 1. és 5. között, a Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállításon mindezekkel és a lehetséges megoldá­sok­kal is találkozhat az iparág valamennyi szereplője. Egyebek mellett ezekről is beszélt lapunknak Földi Tamás, a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) elnöke, a Rigips igazgatója. lapszám: 2009/3. március | tovább a cikkhez >>>

Energiatakarékosság és környezetvédelem együtt
A növekvő energiaköltségek miatt a jó hőszigetelés felértékelődik A MEPS, azaz a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületét 2006-ban alapították a legjelentősebb hazai expandált polisztirolhab szigetelőanyag-gyártók, mivel szükségét érezték az élhetőbb környezet kialakítása, az energiahatékonyabb épületek készítése érdekében történő közös fellépésnek. Az egyesület bemutatása mellett Kecső Zoltán elnökkel beszélgettünk az aktuális kérdésekről. lapszám: 2009/3. március | tovább a cikkhez >>>

Az emberi hő is fűti a passzív házat
Se kéménye, se gázigénye - milyen ház az ilyen? Alig fél év alatt készült el az ország első, nemzetközi sztenderdeknek is megfelelő passzív háza. A szadai otthon négyzetméterenkénti ára 230 ezer forintra jött ki. Hazánkban egyelőre még gyerekcipőben jár ez az energiahatékony technológia. Remélhetően áttörést hoznak az első megépült magyar passzív házak, hiszen bizonyítják, hogy az eljárás valóban hatékonyan működik – az energiatudatos tervezésnek, a speciális szerkezeti kialakításnak és gépészeti megoldásoknak köszönhetően akár külön fűtési rendszer nélkül is működőképesek. És mégis: folyamatosan friss, megfelelő hőmérsékletű levegő járja át a lakótereket. lapszám: 2009/3. március | tovább a cikkhez >>>

Továbbra is hosszú a nemfizetési lánc
Érdemi javulás nélkül az építőipari kkv-k helyzete Nagyon sokan felszólaltak már a főleg az építőipari kisvállalkozói kört sújtó körbetartozások megszüntetése érdekében, de érdemi javulás nem történt. Az eddigi próbálkozásoknál sokkal hatékonyabb, komplex megoldásokra lenne szükség: összehozni az elméletet a gyakorlattal, mérleget készíteni arról, hogy a jogszabály-módosítás hozott-e tényleges eredményt a pénzük után futó vállalkozásoknak. A gyorsösszesítések szerint többnyire ma sem könnyebb hozzájutni az elvégzett munkáért járó összegekhez, ami részben a még mindig meglévő joghézagokra vezethető vissza, részben arra, hogy nincs egy olyan érdekvédelmi szervezet, amely adatbázisa alapján eséllyel kiszűrhetné a nemfizetésre hajlamos, illetve arra készülő megrendelőket. lapszám: 2008/11. december | tovább a cikkhez >>>