Adóreform és megújult adódiplomácia kell
A megszorításokkal eltértünk az EU-átlagtól a válság idején Hazánk Európai Unióhoz csatlakozását nem előzte meg az amúgy is szükségszerűvé vált adóreform. Ennek elmaradása, a magyar érdekek alacsony szintű érvényesítése a csatlakozási tárgyalások során, valamint a későbbi felelőtlen költségvetési politika – egymást erő-sítve – tovább késleltette a hazai adóreformot, ami egyértelműen hozzájárult gazdasági versenyképességünk csökkenéséhez, egyszersmind évente jelentős kár éri a magyar költségvetést. Itthon új – a nemzetközi tapasztalatokat is átvevő – adópolitikára s ennek nyomán hosszabb távra kiszámítható, hatékony adóreformra van szükség, hangoztatták az okleveles adószakértők a legutóbbi, IV. Nemzetközi Adókonferencián. lapszám: 2010/8. augusztus-szeptember | tovább a cikkhez >>>

Újratervezést szorgalmaznak a pályázatírók
Végre jusson elég pénzforrás a kis- és középvállalkozásoknak is! Szinte teljes a politikai, a társadalmi és a gazdasági élet szereplőinek egyetértése abban, hogy – a mostani időszakban – a hazánk ren­delkezésére álló európai uniós fejlesztési források soha nem látott lehetőséget jelentenek az ország fejlődése, a lakosság életminőségének javítása, a térségi fejlesztések és a munkahelyteremtés területén. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban gyakori az a vélekedés is, hogy e források felhasználása korántsem olyan hatékony, mint amilyen lehetne. lapszám: 2010/7. július | tovább a cikkhez >>>

Kész az újabb tíz évre szóló EU-stratégia
Megvalósul-e a versenyképesség, az innováció és a zöldnövekedés? Az Európai Unió új, tíz évre szóló stratégiájának középpontjában – a versenyképesség fokozása érdekében – az innováció és a zöld­-növekedés áll. Egyértelmű a cél: ismét megfelelő növekedési pályára állítani az európai gazdaságot. Az Európa 2020 stratégia a tagállami és az európai szakpolitikák szorosabb összehangolásával is garantálni akarja az „intelligens, fenntartható és minden társadalmi rétegnek előnyöket biztosító gazdasági növekedés” elérését. Az új stratégia lényegéről a Gazdasági Tükörkép Magazin Szűcs Tamást, az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletének új vezetőjét kérdezte. lapszám: 2010/6. június | tovább a cikkhez >>>

A görög válság nem csak a görögökről szól
Túlzott engedmények után csak a szigorítás segít Az Európai Unió központjában árgus szemekkel figyelik a görög költségvetés alakulását, hiszen annak óriási összegű hiánya példátlan az eurózónában, ugyanakkor súlyosan veszélyezteti a közös fizetőeszközt, melynek árfolyama a dollárral szemben – az utóbbi mintegy fél évben – fokozatosan jutott mélypontra. Görögország adósságválsággal küzd, csőd közeli helyzetben van, ennek elkerülésére a kormány több megszorító csomagot vezetett be. A görög­országi válság okairól, következményeiről a Gazdasági Tükörkép Magazin Artner Annamáriát, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének gazdaságkutatóját és Németh Ákost, hazánk görögországi nagykövetségének külgazdasági szakdiplomatáját kérdezte. lapszám: 2010/5. május | tovább a cikkhez >>>

Reformra szorul az EU-s költségvetés is
Közös öko- és társasági adó kellene, adóparadicsom nem Az Európai Unió jelenlegi költségvetési keretterve 2013-ig szól, ám 2011 első felében – a soros magyar elnökség alatt – megkezdődnek a tárgyalások a 2014–2020 közötti időszak pénzügyi kereteiről. A tagállami egyeztetések során alakul ki, hogy milyen mértékben őrizhető meg a hagyományos közösségi politikák finanszírozása. Konszenzus várható abban, hogy a kiadásokat a jövőbeni kihívásokra kell összpontosítani, főleg a versenyképesség növelésére, a környezetileg fenntartható fejlődésre. A közösség költségvetésének jellemzőiről, a szükséges reformokról Pogátsa Zoltánt, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóját kérdeztük, aki több, az EU-t radikálisan új megközelítésben bemutató könyv szerzője is. lapszám: 2010/4. április | tovább a cikkhez >>>

Az első EU-elnökség érettségi vizsga is
Egyelőre "csak" figyelni kell a folyamatokat Csatlakozásunk óta Magyarország először állhat az európai integ­ráció élére, és 2011-ben – fél éven keresztül – formálója lehet a közösségi napirendeknek. A feladat nem könnyű, annál is inkább, mert a spanyol–belga–magyar az első olyan európai uniós trió, amely a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta tölti be a soros európai uniós elnökséget. lapszám: 2010/3. március | tovább a cikkhez >>>

Alapvetően megváltozhat a közös agárpolitika
Milyen agrárreformban érdekelt Magyarország? Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) nélkülözhetetlen eszköz a közösségi és a magyar mezőgazdaság fenntartásához. Az EU-költségvetés mintegy 40 százaléka az agrárgazdasággal és az élelmiszer-előállítással kapcsolatos, az agrárforrások több mint 70 százaléka már hazánkban is az EU-ból származik. Ugyanakkor a külső kihí­vások – a világgazdasági verseny, az élelmiszerárak emelkedése, a folyamatban lévő WTO-tárgyalások –, valamint az EU agrárszek­torának problémái, a meglévő torzulások egyaránt indokolják a KAP reformját. Ez, illetve ennek eredményessége meghatározza a magyar agrárium jövőjét is. lapszám: 2010/2. február | tovább a cikkhez >>>

Új kereteket ad a lisszaboni szerződés
Erősödtek az alapelvek, jogi személyiség lesz az EU A 2009. december elsején az Európai Unióban hatályba lépett lisszaboni szerződés, a hivatalos indoklás szerint „biztosítja majd a szükséges jogi keretet és eszközöket ahhoz, hogy a közösség megfe­lel­jen a jövő kihívásainak, és megfeleljen a polgárok igényeinek”. A szerződés korszerűsíti a 27 tagállamot tömörítő EU döntéshozatali mechanizmusát, s – három ország kivételével – kötelezővé teszi az alapvető jogokról szóló EU-charta elfogadását és alkalmazását. Az eddigi féléves soros EU-elnökségek rendszere is átalakul, létrejött az elnöki poszt, a polgárok által közvetlenül megválasztott Európai Parlament (EP) hatásköre is fontos – például a jogalkotás, a költségvetés és a nemzetközi megállapodások vonatkozásában –, új elemekkel bővül. A szerződés önálló jogi személyiséggel ruházza fel az EU-t, így nagyobb súllyal léphet fel a nemzetközi tárgyalásokon. lapszám: 2010/1. január | tovább a cikkhez >>>

Komplex megoldást kell kínálnia a Duna-stratégiának
Hazánk készül a 2011-es soros EU-elnökségre Elkészült az az operatív program, amely az Európai Unió soros elnökségét a következő másfél évben betöltő spanyol–belga–magyar képviselet főbb irányait tartalmazza, derült ki a szakpolitikai stratégiákat bemutató konferenciasorozat legutóbbi ülésén. A sorban hetedik rendezvényen Szabó Imre környezet­védelmi és vízügyi miniszter összefoglalója szerint hazánk a 2011-ben esedékes magyar EU-elnökségre öt környezeti prioritást fogalmazott meg: az EU környezetvédelmi akcióprogramjának lezárását, a hetedik akcióprogram előkészítését, a fenntartható fejlődési stratégiáját, a biológiai sokféleséget, valamint a klíma­politika és a vízgazdálkodás aktuális feladatait. lapszám: 2009/11. december | tovább a cikkhez >>>

A válságmegoldás esély a megújulásra is
Soros magyar EU-elnökség lesz 2011-ben A gazdasági válság és az Európai Unió címmel a Magyar Tudo­mányos Akadémia által rendezett konferencián volt és jelenlegi szakminiszterek, a jegybankelnök, társadalomtudósok, üzletemberek is előadták – több esetben eltérő – véleményüket a témában, ám abban közös volt az álláspont, hogy a 2011-ben soros magyar EU-elnökség nemcsak kihívást jelent hazánknak, hanem azt is meg lehet mutatni a világnak: határozott véleményünk van a közösséget érintő politikai, gazdasági folyamatokról. Az EU soros elnökségére a kormányzatnak éppúgy föl kell készülnie, mint a társadalom más szféráinak, hiszen a sikeres munka hosszú távon meghatározhatja Magyarország kedvező nemzetközi megítélését. A konferencia szervezői nem csak a rendezvénysorozat résztvevőinek üzentek az alcímként választott Rajtunk a sor! jelmondattal. lapszám: 2009/10. november | tovább a cikkhez >>>