A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportigazgatási főosztályvezető-helyettese, Fazekas Attila a megnyíló lehetőségeket így összegezte: "A vállalkozás, vagy a társaság leírhatja a támogatás összegét adóalapjából, majd a csökkentett adóalapból még a támogatás mértékével egyező adókedvezményt is igénybe vehet"..." Ez a kettős kedvezmény tehát valójában egy reálhozammal kecsegtető befektetési forma". Ha így áll a helyzet, akkor hát rajta, fektessünk be!

Első lépésként az óvatosság elvét szem előtt tartva vizsgáljuk meg közelebbről a felkínált lehetőséget. Azt az egyébként nem elhanyagolható körülményt, hogy a befektetéshez tőke, az adókedvezmény igénybevételéhez adófizetési kötelezettség kell, a továbbiakban nem feszegetjük. Már csak azért sem, hogy figyelmünket teljes egészében a kedvezmény adójogi feltételeiben való eligazodásnak szentelhessük.

A sport igen tág fogalmán belül a jogalkotó a támogatandó kört a látvány-csapatsport fogalmával jelölte ki, melybe a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, és a jégkorong sportágak tartoznak. Hogy miért? A válasz nem az adójogon belül keresendő. További pontosításként a felsorolt sportágakon belül megnevezi a támogatható szervezeteket és ide sorolható feladataikat. Így válik egyértelművé az adakozó kedvű vállalkozás számára, hogy a kedvenc csapatsportján belül sem bármely szervezetet segíthet. A szerencsés kedvezményezettek a látvány-csapatsport keretében működő országos sportági szakszövetségek, az ezek tagjaként tevékenykedő amatőr és hivatásos sportszervezetek, a kiemelt sportágak fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványok és meghatározott köztestületek lehetnek. De nem csak úgy általában! Ténylegesen e szervezetek utánpótlás-nevelési, képzési, versenyeztetéssel összefüggő feladatai, tárgyi eszköz beruházásai, felújításai, valamint bizonyos feltételekkel személyi jellegű ráfordításai támogathatók.

Hogy milyen módon, erre nézve is ad eligazítást a jogszabály. E szerint támogatás minden, az adóévben véglegesen átadott pénz és a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke. A felsoroltak mindegyike egyaránt alkalmas lehet az adókedvezmény elérésére, feltéve, ha azokat visszafizetési kötelezettség nélkül, végleges jelleggel, illetve ellenszolgáltatás nélkül biztosítják. A támogatás értékének meghatározása az első két esetben viszonylag egyszerű, a szolgáltatások bekerülési értékének kérdése megér egy rövid morfondírozást, de ez már egy másik történet.

Amire most figyelnünk kell, hogy támogatásunk után csak akkor élhetünk a kedvezmény lehetőségével, ha azt a támogatási igazolás kézhezvételét, illetve utófinanszírozással megvalósuló támogatás esetén a támogatandó szervezet elszámolásának jóváhagyását követően nyújtjuk. Ez esetben viszont a támogatási igazolásban szereplő összeg erejéig igénybe vehető az adókedvezmény, döntésünk szerint a juttatás és az azt követő három adóév adójából. Akkor is, ha az adóalap megállapításakor a támogatás összegével nem növeltük az adózás előtti eredményt. Ez utóbbi, az eddigi adottságok többségéhez mérten kétségtelenül gálánt feltétel teszi lehetővé az adóalap csökkentését is az adókedvezmény igénybevételén túl.

A visszaélési lehetőségeket megakadályozandó, a kedvezmény alapjául szolgáló igazolás kiadásának a feltételeit hosszasan sorolja a törvény. Meghatározza például a szóba jöhető szervezetek egyes támogatható feladatai esetében az igazolások összértékét, az adott feladatra fordítható és a jóváhagyott sportfejlesztési programban szereplő kiadásainak százalékában. De nem árt tájékozódni arról sem, nincsenek-e a támogatandó szervezet esetében az igazolás kiadását kizáró körülmények, mint pl. lejárt köztartozás, korábbi állami támogatásokhoz kötődő elszámolási problémák.

A támogatási igazolások kiadásának részletes szabályait a 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza, lévén az ördög szívesen búvik meg a részletekben. A kormányrendeletet a törvény mellett hasznos olvasmányként javalljuk az adókedvezményre pályázók számára is.

Mielőtt valóban megtörténne a "befektetés" és eldől, mennyit áldozunk kedvenc látvány csapatsportunk támogatására, mérlegeljük azt is, mik lehetnek a következményei, ha az adókedvezményt nem tudjuk a támogatás évéhez kapcsolódóan érvényesíteni. Ha jól megy a szekér és nem változnak az adózás feltételei, semmi, de előfordulhat, hogy keményen meg kell dolgoznunk majd a szükséges adóalap eléréséért. S ha ez három éven belül nem sikerül, a jelenlegi szabályok szerint elvész az érvényesítés lehetősége. Ennyi kockázat azonban egy vérbeli drukker számára talán nem jelenthet akadályt.