A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán márciusban megkezdett és várhatóan 2012 végéig megvalósuló projekt összköltsége 802 millió forint, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja támogat. A projekt vezetője, Tomor Tamás tájékoztatása szerint olyan érzékelőket szerelnek egy repülőgép aljára, amelyek észlelik a földfelszín által kibocsátott elektromágneses jeleket, majd az adatokat feldolgozzák egy "szuperszámítógép" segítségével. Hazánkban jelenleg nincs olyan felsőoktatási vagy kutatóintézet, amely aktív és passzív szenzorokat tartalmazó multiszenzoros légi távérzékelő rendszerrel rendelkezne.
A program sikeressége érdekében együttműködési megállapodást kötött egymással a főiskola, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI). Az együttműködés keretében a két intézmény összehangolja a mezőgazdasági, távérzékelési és térinformatikai kutatás területén végzett tevékenységét. Emellett az igényeknek megfelelően közösen alakítják ki az oktatási tartalmakat és a szükséges képzéseket. Az intézet részt vállal a mezőgazdasági, távérzékelési és térinformatikai témákat érintő képzésben résztvevő hallgatók szakmai gyakorlatainak szervezésében és lebonyolításában, valamint a szakdolgozati munkák témavezetésében is.
A világon egyedülálló térinformatikai laboratórium létrehozásával magasabb színvonalú kutatás és oktatás valósul meg a gyöngyösi intézmény falai között, emellett hozzájárul a hallgatói létszám növeléséhez, a K+F+I tevékenység fejlesztéséhez, is. A megállapodással lehetőség nyílik egyebek mellett szakember- és információcserére, illetve közös projektek létrehozására is. A laboratórium fenntartásához szükséges szaktudás szorosan kapcsolódik a gazdaság- és társadalomtudományi, illetve természetierőforrás-gazdálkodási és vidékfejlesztési kar képzéseihez, amelyeken mintegy 10 ezer diák tanul.
A főiskola szakemberei korábban már végeztek kárfelmérést természeti katasztrófák után, például a Mexikói-öbölben történt olajszivárgásnál, és a vörösiszapömlés feltérképezésénél is. Bíró Tibor, a kar dékánja az MTI-nek beszámolt arról, hogy már rendelkezésükre állnak eredmények a vörösiszap-katasztrófa területére vonatkozó felmérésről. Eszerint a 100 négyzetkilométernyi térségben a fás szárú növényi vegetáció 5-20 százalékkal ritkult, a talaj humusztartalma 20-30 százalékkal csökkent, és még mindig vannak olyan területek, ahol maradt vörösiszap. Elvégezték a helyreállítás során telepített energiaültetvények felmérését is, ennek során kiderült, hogy sokkal termékenyebb a talaj, mint azt előzetesen gondolták, hiszen az ültetvények várakozáson felül fejlődnek.
A projektterveket remélhetően az új felsőoktatási törvény sem keresztezi. Jelenleg ugyanis nehéz megjósolni, hogy a csökkenő létszám és támogatások miatt mely intézmények kerülnek évek múlva nehéz helyzetbe. Most úgy látszik, a Károly Róbert Főiskolának - mely eddig is az ország legnagyobb hallgatói létszámú főiskolája volt - igazi kapaszkodót jelenthet a több százmillió forintból megvalósuló laboratórium, ahol a diákok helyben hasznosíthatják az órákon megszerzett tudásukat.
