Számos szembetegség esetén növeli a vakság kialakulásának veszélyét a cigarettázás. A vakság kialakulásának egyik leggyakoribb oka az úgynevezett időskori makuladegeneráció, amely során a szem ideghártyájának éleslátásért felelős területe károsodik. A betegség előfordulási gyakorisága 2-4 százalékos, azonban 74 éves kor felett már minden harmadik embert érint. A dohányzás három-négyszeresére növeli az időskori makuladegeneráció miatt kialakuló vakság veszélyét - figyelmeztetett a dohánymentes napon (november 17.) Németh János, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója. A dohányzás hatással van a szürkehályogra is: napi húsznál több szál cigaretta elszívása két és félszeresére növeli a szemlencse elszürkülésével járó betegség kialakulásának esélyét.
A cukorbetegség szövődményeként kialakuló szemideghártya-elváltozás a második leggyakoribb vaksági ok, a dohányzás miatt az erekben kialakuló oxigénhiány ebben az esetben is felgyorsíthatja a romlást. A cigaretta ugyanakkor több ritka, kevésbé ismert szembetegség lefolyására is negatív hatással van, a látóideg elhalásával járó és végleges vakságot okozó betegség például tizenhatszor gyakoribb a dohányzóknál.
A szakemberek szerint a sokak által ismert tények ellenére sem kap elég hangsúlyt a dohányzás és a látásvesztés összefüggése - ám ez nem magyar, hanem világszintű probléma. Egy nemzetközi felmérés szerint tízből hét dohányos azt mondta, ha tudta volna, hogy a dohányzás vaksághoz is vezethet, az megkönnyítette volna a leszokást. A leszokásban tehát a vakság elkerülése legalább olyan erős motiváció lehet, mint a tüdőrák, a szívinfarktus vagy éppen az agyvérzés veszélye. Ezért javasolta a szakma már korábban is, hogy a cigaretták dobozán azt is fel kellene tüntetni, hogy a dohányzás vakságot okozhat. A dohányzás egyébként külsőleg is árt a szemnek, a füsttel a levegőbe kerülő négyezer égéstermék nagy része toxikus, a szemfelszínre kerülve irritációt, szemvörösödést és kötőhártya-gyulladást okozhat.
Azt a statisztikákból már tudjuk, hogy a dohányosok átlagosan 10-15 évvel rövidebb ideig élnek. A fiatal magyar felnőttek fele dohányzik és e tekintetben mára eltűnt a különbség a férfiak és nők között. Csak a dohányzás lehet annak az oka, hogy napjainkban a magyar nők között is a tüdőrák a leggyakoribb daganatos halálok - írta egy tanulmányában Mucsi János tüdőgyógyász, a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért Egyesület elnöke. Tudni kell azt is, hogy a dohányfüstben lévő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos szintje: nincs olyan kis mennyiségük, aminek belégzése ne lenne ártalmas.
Aki négy órát eltölt egy diszkóban, az annyi dohányfüstöt szív be, mintha egy hónapig együtt lakna egy dohányzóval. A bárban dolgozó felszolgáló kétszer vagy háromszor annyi füstöt lélegzik be, mintha dohányzókkal élne egy háztartásban. A dohányzás visszaszorításának hatékonyságát egyértelműen igazolta, hogy a füstmentes törvény bevezetését követő első évben a skót bárokban dolgozók légúti tünetei 28 százalékkal, a köhögés 48 százalékkal, a köpetürítés 56 százalékkal csökkent.
Jövőre egyébként büntetést fizetnek azok a betegek, akik semmit sem tesznek egészségük érdekében. A "beteg-együttműködési programot" először a dohányosok körében próbálják ki. Aki nem szeretne többet fizetni a patikában, annak vállalnia kell, hogy eldobja a cigarettát. Ha valaki nem vesz részt a dohányzásleszoktató programon, vagy ha részt is vett, de nem sikerült felhagynia káros szenvedélyével, a jelenlegi havi 1500-3000 forintos gyógyszerköltsége 4-6 ezer forintra nőhet. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerint nem a büntetés, hanem az ösztönzés a cél. Azok, akik részt vesznek az uniós pénzből finanszírozott programban, és leszoknak, teljes támogatást kaphatnak gyógyszereikre. Akik viszont nem hajlandóak együttműködni, vagy nem sikerül leszokniuk, kevesebb támogatásra számíthatnak.
