A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálnak, amelyek fontos szerepet játszanak a vállalkozások alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. A felméréssorozat hetedik adatfelvétele 2011 júliusában történt.
Konjunktúra- és Bizonytalansági Index
A magyar vállalkozások konjunktúramutatóiban csak részben tükröződik az előző negyedévhez képest kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzet: a jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó indikátorok közül csak a termelési szint mutatója csökkent, a kapacitáskihasználás, a rendelésállomány, az üzleti helyzet és a jövedelmezőség mutatói emelkedtek. Továbbá minden mutató mind magasabb értéket ért el 2011 második negyedévében, mint egy évvel korábban. A jelenlegi helyzet megítélésének kedvező alakulásával ellentétben a vállalkozások rövid távú várakozásaiban szinte egyöntetűen negatív irányú a változás 2011 nyarán: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke csökkent, kivéve a várható üzleti helyzet megítélését, amely igen enyhén emelkedett. Mindezek fényében a GVI negyedéves Konjunktúraindexe tovább csökkent 2011 második negyedévében a januári csúcs után. A Bizonytalansági Index az előző negyedévi értékéhez képest valamelyest visszaesett, ami azt jelzi, hogy csökkent a vélemények különbözősége a vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően (lásd az 1. ábrát).
1. ábra: A negyedéves Konjunktúra- és Bizonytalansági Index alakulása, 2010-01 - 2011-07
2011 második negyedévében a konjunktúraindex értéke minden létszám-kategóriában visszaesett, legnagyobb mértékben a 250 fő feletti cégeknél. A külföldi tulajdonhányad szerinti elemzés azt mutatja, hogy csak a tisztán külföldi tulajdonban levő vállalatok esetében nőtt az index értéke. A gazdasági ágak szerinti bontás azt mutatja, hogy csak a kereskedelemben javult a konjunkturális helyzet, az építőipari és a gazdasági szolgáltató cégek körében pedig jelentős visszaesést tapasztaltunk, így a konjunktúraindex immár a negatív tartományba került ezen cégcsoportok esetében. Exporthányad szerint megfigyelhető, hogy kizárólag a termelésüknek kevesebb, mint felét exportáló cégek körében nőtt a konjunktúraindex. Mindemellett figyelemreméltó, hogy a döntően exportáló cégek esetében a 2010 októbere óta tartó emelkedés csökkenő tendenciába fordult (lásd a 2. ábrát).
2. ábra: A Konjunktúraindex alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint, 2010-01 - 2011-07A kapacitáskihasználás jelenlegi szintje
A kapacitáskihasználtság átlagos szintjének előző negyedévi enyhe emelkedése tovább folytatódott, jelenleg 77%-on áll a mutató értéke, ami megegyezik a tavaly ilyenkor mért értékkel (lásd a 3. ábrát).
A vizsgált utolsó három hónap során a 20-49 fős és a 100-249 fős létszámosztályokban nőtt a kapacitás-kihasználtsági mutató, ugyanakkor exporttevékenység szerint csak azon cégek körében emelkedett a tőkehasznosítási mutató, amelyek kizárólag vagy döntően belföldre termelnek. Továbbá nőtt a kapacitáskihasználtság a tisztán külföldi tulajdonban levő cégek esetében, míg a tisztán magyar és a vegyes tulajdonszerkezetű vállalatok esetében stagnált. Gazdasági ágak tekintetében az építőipar területén működő cégek kapacitáskihasználtsága nőtt, azonban a feldolgozóiparban és a kereskedelem területén megfigyelhető stagnálás mellett a gazdasági szolgáltatók körében visszaesés tapasztalható.
3. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása (%), 2010-01 - 2011-07Rendelésállomány, termelési szint és üzleti helyzet
A rendelésállomány mutatója azt jelzi, hogy a vállalatok termékei és szolgáltatásai iránti kereslet némileg nőtt az előző negyedévhez képest: a vállalkozások 23%-a számolt be alacsony, 21%-a pedig magas rendelésállományról (az előző negyedévben 23%, illetve 19% volt ugyan ez az arány).
A termelési szint indikátora csökkent a vizsgált negyedévben. A termelési szint 2009 utolsó negyedévében kezdődő emelkedő trendje 2011 első negyedévében tört meg, és a negatív tendencia a második negyedévben is folytatódott. 2011 júliusában a cégek 29%-a jelezte a termelés bővülését, szintén 29%-uk pedig csökkenésről számolt be, holott 2011 áprilisában még 34%, illetve 27% volt a megfelelő arány.
A cégek beszámolói alapján az üzleti helyzet tekintetében két negyedév óta tartó javulás figyelhető meg. Az előző negyedévhez képest 2 százalékponttal magasabb, 32%-os a jó, és 1 százalékponttal alacsonyabb, 18%-os a rossz üzleti helyzetet jelző cégek aránya. Az előző év azonos időszakához képest 6 százalékponttal magasabb a jó üzleti helyzetről beszámoló cégek aránya, míg a rossz üzleti helyzetű cégek aránya 2 százalékponttal alacsonyabb.
Üzleti várakozások
Az előző negyedévben megfigyelt várakozásoknál némileg kedvezőbben ítélik meg a második félévben várható üzleti helyzetet a vállalkozások. A cégek 33%-a számít jó, 13%-a pedig rossz üzleti helyzetre.
Az eredmények azt mutatják, hogy legnagyobb arányban a 250 főnél nagyobb cégek között találunk jó üzleti helyzetre számító vállalkozásokat. Ebben a vállalatcsoportban 38%-os az ilyen cégek aránya, ami azonban 3 százalékponttal alacsonyabb az előző vizsgálat során tapasztaltnál. Az összes létszám-kategória közül csak a 100-249 fős cégekről mondható el, hogy vonatkozó mutatójuk emelkedett a vizsgált három hónap során.
Az exportértékesítésen belüli aránya szerint az exportáló cégek optimistábban tekintenek a következő hat hónapra, mint a hazai piacra termelők, a legkedvezőbb várakozásokkal pedig a döntően exportáló cégek rendelkeznek, bár az utóbbi két negyedévben a mutató enyhe csökkenést mutat körükben. Egyedül a döntően belföldre termelő vállalkozások esetében emelkedett a várható üzleti helyzet mutatójának értéke, így elérte a felmérés történetében legmagasabb értékét. A kizárólag hazai piacra termelő cégek körében - az első negyedévhez hasonlóan - júliusban is romlottak az üzleti várakozások (lásd a 4. ábrát).
Gazdasági ágak tekintetében az építőipari és gazdasági szolgáltató cégek várakozásai romlottak, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén működő vállalkozások körében pedig javulást tapasztaltunk az előző negyedévhez képest. A legoptimistábbak a feldolgozóiparban működő vállalkozások, amelyek 41%-a jó üzleti helyzetre számít. A leginkább pesszimisták pedig az építőipari cégek, körükben az elmúlt negyedév során 7 százalékponttal 22%-ra csökkent a jó üzleti helyzetre számító cégek aránya.
A következő fél évben várható termelési szint mutatója jelentős visszaesést mutat az előző negyedévhez képest: az index immár a negatív tartományban tartózkodik. A cégvezetők 31%-a bízik a termelési szint növekedésében az előző negyedévben tapasztalt 40% után, és 14%-uk számít ennek csökkenésére (mely 1 százalékpontos növekedést jelent a megelőző negyedévhez képest).
A cégek exporttevékenység szerint képzett kategóriáinak mindegyikében csökkent a következő időszakra várt termelési szint. A kizárólag hazai piacra termelők 26%-a számít a termelési szint növekedésére (az előző negyedévben jóval magasabb, 31% volt ez az arány) és 17%-uk prognosztizál csökkenést. A nagyrészt exportra termelő cégek 35%-a vár jó üzleti helyzetet, ami 15 százalékpontos csökkenést jelent az elmúlt negyedévhez képest.
A foglalkoztatottak száma szerint vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy csak a kis (20-49 fős) cégek körében javultak kissé a termelési szintre vonatkozó várakozások annak ellenére is, hogy míg 2011. első negyedévében 28%-uk jelezte előre a termelési szint emelkedését, addig 2011 júliusában csak 25%-uk számít erre. A gazdasági ágakat tekintve a termelési szinttel kapcsolatos várakozások minden szektor esetében csökkenő irányba mutatnak. Utolsó adatfelvételünk szerint is a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek a legpesszimistábbak a termelési szint tekintetében: csupán 21%-uk számít növekedésre a következő félév során, míg az előző negyedévben 33%-os volt ez az arány.
4. ábra: A várható üzleti helyzet az export árbevételen belüli aránya szerint, 2010-01 - 2011-07A létszám és a beruházások várható alakulása
A következő fél év során az előző negyedévben megfigyeltnél kisebb mértékű létszámváltozásra lehet számítani a vállalkozások körében: a cégek 15%-a tervez munkaerő-felvételt, és 10%-uk elbocsátást, mely 3, illetve 2 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévi adatnál.
A cégeket exporttevékenység szerint tekintve csak a belföldre termelő vállalkozások esetében lehet létszámbővülésre számítani. A főként hazai piacra termelő vállalatok körében stagnálást mutatnak az adatok. A döntően külföldön értékesítő cégek között jelentősen csökkent a létszámbővítést tervező cégek aránya az előző negyedévhez képest (33%-ról 21%-ra).
A létszám-kategóriák szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy növekvő tendencia egyedül az 50-99 fős cégek körében érvényesül (lásd az 5. ábrát).
A gazdasági ágak tekintetében 2011 első negyedévéhez képest a kereskedelem és a gazdasági szolgáltatások területén működő cégek körében tapasztalható javulás, ezzel szemben komolyabb csökkenés figyelhető meg az építőipari cégek mutatójában: itt a vállalkozások 18%-a tervezi a létszám csökkentését a következő hat hónapban során, bővítést pedig csak 8%-uk tervez.
A beruházási aktivitás alakulásában visszaesésre lehet számítani a következő hónapokban. Az eredmények szerint a cégek 36%-a nem tervez beruházást, 9%-uk tervez csökkentést és 23%-uk szeretné növelni beruházásai volumenét (az előző negyedévben rendre 27%, 12% és 24% volt a megfelelő arány).
A beruházási aktivitás mutatója a hazai piacra termelő és az exportorientált cégek körében igen jelentős, 10 százalékpontos visszaesést mutat (előbbiek 25%-a, utóbbiak 46%-a nem tervez beruházást a következő időszakban). A döntően hazai piacra termelő cégek körében ezzel szemben a beruházási aktivitás élénkülése figyelhető meg: a cégek 28%-a jelezte előre a beruházások növekedését, és 9%-uk azok csökkenését, míg 2011 áprilisában 22%, illetve 18% volt a megfelelő arány.
A beruházási aktivitás mutatójának esése az összes létszámosztályban megfigyelhető, de az 50 főnél kisebb cégeket érinti leginkább: körükben csak 16%-os a beruházást növelni szándékozók, és 50%-os a beruházni nem tervező cégek aránya, amelyek 1, illetve 14 százalékponttal magasabbak az előző negyedévi arányoknál. A beruházási aktivitás élénkülésére egyedül a kereskedelemben lehet számítani: a cégek 28%-a jelezte előre a beruházások növekedését, és 10%-uk azok csökkenését, míg 2011 áprilisában 23%, illetve 16% volt a megfelelő arány.
5. ábra: A létszám várható változása a cégek mérete (foglalkoztatottak száma, fő) szerint, 2010-01 - 2011-07
