Az elmúlt két év alatt a kárpótlási jegyek tőzsdei ára - folyamatos lecsúszás után - ötszáz forint alá esett. A vevők a 400-440 forintos sávba álltak be, az eladók 480-520 forint körül tartják papírjaikat. Kötés jó, ha hetenként kétszer-háromszor születik. Hol egy jegytulajdonos unja meg a banánt és dob be egy kisebb pakkot, hol egy vevő "harap bele" a kínálatba és néhány százezer forintos vásárlással hajtja feljebb átmenetileg az árfolyamot. Kétségtelen, hogy az így megszerzett papírokon busás haszon, úgy 250-260 százalék könyvelhető majd el, ha az állam helytáll a törvényben rárótt kötelezettségéért, s a rögzített, 1742 forintos áron cserelehetőséget biztosít. Ha erre egy-két éven belül sor kerül, akkor a profit kiemelkedőnek mondható a pesti tőzsdén, de ha több évet kell várni, akkor a nyereség kisebb lesz.

Tekintsünk vissza az időben: hogyan lett az ezer forintos címletértékű jegyek állam által elismert értéke 1742 forint? A történet a rendszerváltásig nyúlik vissza. A parlament először 1990-ben hozott határozatot a kárpótlás témakörében és egy év múlva született meg a ma is hatályban lévő kárpótlási törvény, amely szabályozza az egész folyamatot. Az ezer forintos címletértékű kárpótlási jegyek a kibocsátást követően a jegybanki alapkamat hetvenöt százalékával kamatoztak azért, hogy akik később jutnak hozzá a jegyekhez, ne szenvedjenek hátrányt. Ezt a kamatozást a törvény 1994. december 31-éig írta elő, ekkorra lett a kamattal növelt névérték 1742 forint. Azóta minden jegytulajdonos erre az értékre tarthat igényt, ha kárpótlási jegyét állami vagyonra cseréli.

A kárpótlási folyamat első szakaszában - a kilencvenes évek elején - nem is volt fennakadás a jegyek felhasználása körül. Az eredeti jegytulajdonosok licitálhattak termőföldre, az általuk lakott önkormányzati lakás árát fizethették ki vele, életjáradékot kérhettek, vagy eladhatták a tőzsdén. Tőzsdei részvényekre, befektetési jegyekre is cserélhették a jegyeket és ebben az esetben már a tőzsdén vett jegyekkel is lehetett fizetni.

Amint fogyott a privatizálandó állami vagyon, úgy ritkultak a kárpótlási jegy-cserés tranzakciók. Az elmúlt tizenöt évben már mindössze három alkalommal dönthettek úgy a jegytulajdonosok, hogy részvényre cserélik papírjukat: a kilencvenes évek második felében ÉMÁSZ-ra, 2003-ban a Forrás részvényeire, 2006-ban pedig Mol-ra lehetett cserélni. Azóta semmi lehetőség. A tavalyi kormányváltáskor kicsivel több, mint négymilliárd forint értékű, még piacon lévő kárpótlási jegy szerepelt az átadás-átvételben, ez az érték azóta érdemben nem változott.

A kárpótlási jegy jelenlegi árfolyama kifejezi, hogy a befektetők mekkora esélyt látnak egy gyors végjátékra: viszonylag keveset. Pedig a törvény, - amely kimondja, hogy folyamatos kínálatot kell támasztani a piacon lévő jegyekkel szemben -, a befektetők érveit gyarapítja. Újabb bíztatást jelent, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államhoz kerülésekor az állam tulajdonába kerültek olyan kisebbségi részvény-pakettek, amelyeket az eddigi nyilatkozatok szerint a kormány nem tekint stratégiai vagyon-elemeknek, azaz értékesíteni fogja azokat. Befektetők egy része arra spekulál, hogy ennek az értékpapírcsomagnak egy kis hányada fedezete lehetne a még piacon lévő kárpótlási jegyek kivonásának.

A korábbi állami tulajdonban lévő részvénycsomagok privatizációjakor gyakorlat volt, hogy a befektetők a megszerezni kívánt tőzsdei részvények árának tíz százalékát kifizethették kárpótlási jegyekkel. Egy hasonló akció most is megoldás lehetne.

A tőzsdei hírportálok topikjaiban időről-időre felbukkan az a lehetőség is, hogy a mulasztásos törvénysértés miatt - a jegyek felhasználhatóságának elmaradásáért -, az államot perelni kellene. Eddig erre senki nem vállalkozott, ami feltehetően abból fakad, hogy a még piacon lévő jegyek elszórtan, kisebb pakkokban vannak a befektetőknél, s nincs közöttük olyan tőkeerős személy, vagy vállalkozás, amely finanszírozni tudna egy ilyen pert.

A jelenlegi kormány megörökölte elődeitől ezt a problémát (is), de feltehetően nem marad más hátra, mint hogy ezt is ő oldja majd meg, hisz törvény kötelezi erre. Kérdés, hogy mikor. Amíg erre nem jön válasz, addig a spekulációnak tág tere marad, s mindenki megteheti a tétjeit a tőzsdén.