Eredményeink szerint a kis- és közepes vállalkozások 82 százalékánál találunk olyan dolgozót, akinek a reáljövedelme csökkenhet az adórendszer 2011-ben bevezetett változtatása következtében.
A kis- és közepes vállalkozások tulajdonosi összetételét vizsgálva megállapítható, hogy nincs különbség a tisztán magyarl, illetve tisztán külföldi tulajdonú cégek között a tekintetben, hogy van-e a cégnél olyan dolgozó, akit hátrányosan érintettek az adóváltozások, mindkét esetben 82 százalék az arány. A részben külföldi tulajdonú cégeknél viszont alacsonyabb arány figyelhető meg, hiszen ezek 78 százalékánál dolgozik ilyen foglalkoztatott (lásd 2. ábra).

2. ábra: Az új SZJA törvény által hátrányosan érintett dolgozót foglalkoztató cégek aránya tulajdonosi összetétel szerint, %2. ábra: Az új SZJA törvény által hátrányosan érintett dolgozót foglalkoztató cégek aránya tulajdonosi összetétel szerint, %
A cégek méretét figyelembe véve megállapítható, hogy az 50 fő alatti vállalkozások körében jóval kisebb arányban (74%) található olyan cég, amelyben van hátrányba került dolgozó, szemben a 100 fő feletti cégekkel, ahol 86 százalék az arányuk (lásd 3. ábra).

3. ábra: Az új SZJA törvény által hátrányosan érintett dolgozót foglalkoztató cégek aránya a különböző nagyságú vállalkozások között , %3. ábra: Az új SZJA törvény által hátrányosan érintett dolgozót foglalkoztató cégek aránya a különböző nagyságú vállalkozások között , %
A nem exportáló vállalkozások körében némileg alacsonyabb az olyan cégek aránya (80%), ahol dolgozik olyan személy, akinek jövedelmére negatív hatással van az új SZJA törvény (lásd 4. ábra).

4. ábra: Az új SZJA törvény által hátrányosan érintett dolgozót foglalkoztató cégek aránya az export vállalaton belüli aránya szerint, %4. ábra: Az új SZJA törvény által hátrányosan érintett dolgozót foglalkoztató cégek aránya az export vállalaton belüli aránya szerint, %
A vállalkozásokat gazdasági ágazat szerint vizsgálva kiderül, hogy leginkább a gazdasági szolgáltatással foglalkozó cégek esetében jellemző, hogy van olyan dolgozó, akit hátrányosan érint az új adózási rendszer, az ilyen vállalkozások 92 százalékában előfordul ilyen dolgozó. Ezzel szemben az építőipari vállalatok esetében a legalacsonyabb az arány (73%) (lásd 5. ábra).

5. ábra: Az új SZJA törvény által hátrányosan érintett dolgozót foglalkoztató cégek aránya gazdasági ágazat szerint, %5. ábra: Az új SZJA törvény által hátrányosan érintett dolgozót foglalkoztató cégek aránya gazdasági ágazat szerint, %

A következőkben többtényezős becslések segítségével azt vizsgáljuk, hogy mely vállalati csoportokra jellemző inkább, hogy dolgozóikat hátrányosan érintheti az új adórendszer. Nem meglepetés, hogy a cég üzleti helyzete nincs összefüggésben ezzel. Ugyancsak nem figyelhető meg szignifikáns kapcsolat a külföldi tulajdon, az export aránya és a gazdasági ágazat különböző kategóriái között sem. 

A 2. táblázat mutatja, hogy a többi tényezőt változatlanul tartva egyedül a vállalatnagysággal való kapcsolat szignifikáns. Az 50 fő alatti vállalkozások esetében körülbelül fele akkora az esélye annak, hogy legyen legalább egy olyan dolgozó, akit hátrányosan érint az szja törvény változása, szemben a 100 fő feletti vállalatokkal.

2. táblázat: A hátrányosan érintett dolgozó foglalkoztatásával kapcsolatban álló vállalati jellemzők, logisztikus regresszió2. táblázat: A hátrányosan érintett dolgozó foglalkoztatásával kapcsolatban álló vállalati jellemzők, logisztikus regresszió

Vállalkozásonként átlagosan 48 embert érint hátrányosan az új SZJA törvény. Ha az érintett dolgozók számát a vállalatnál foglalkoztatottak számához viszonyítjuk, akkor egyedül a tulajdonosi összetétel kategóriái között figyelhető meg szignifikáns eltérés e változó szerint. Azon vállalkozások, amelyek tisztán magyar tulajdonúak, viszonylag több hátrányosan érintett dolgozót foglalkoztatnak, mint a tisztán külföldi tulajdonban lévő cégek.

Az elemzés folytatásában a kompenzációról olvashatnak.

A minta: a KKV Körképben felmért cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat. A felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatóak a 20-249 főt foglalkoztató cégek egészére. A 2011. áprilisi felvétel során 312 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.