Leggyorsabban az informatikai eszközök amortizálódnak, míg végül a szeméttelepen kötnek ki, ahonnan gyakorlatilag nincs visszaút. Pedig volna mit megmenteni a roncs számítógépekből; még használható alkatrészeket, kábeleket, fém alkatrészeket, sőt aranyat és ezüstöt is. Szép számmal vannak már olyan vállalkozások, amelyek az elhasználódott informatikai eszközök újrahasznosításával foglalkoznak; tonnaszám dolgozzák fel például a feleslegessé vált monitorokat, számítógépeket, nyomtatókat. Ideális esetben semmi sem megy veszendőbe, minden újrahasznosul. Mindez ma még vágyálom, de vannak már ígéretes próbálkozások a hulladékok újrahasznosításában.
Ez azonban csak egyik vége a botnak: az újrahasznosítás mellett környezettudatos informatikai stratégiára is szükség van, sőt a zöld koncepciót már a termékek tervezésénél, illetve gyártásánál érvényesíteni kell. A menekülési utat a zöld informatika jelentheti. A felhasználók (magánemberek, cégek) és az IT- gyártók partnerek lehetnek valamely termék(család) teljes életciklusára kiterjedő környezettudatosság kialakításában.
Nem lehetünk meg tehát zöld IT (green IT) nélkül, ám sohasem szabad elfelejteni, hogy a gyártók mindig a fogyasztás növelésében érdekeltek, függetlenül a keletkező szemét mennyiségétől. Jó példa erre a papírmentes iroda körüli világméretű felhajtás még évekkel ezelőtt, amely gyakorlatilag semmilyen eredményt nem hozott, éppen ellenkezőleg; ma több papírt használunk (pocsékolunk), mint bármikor a történelem során, részben a nagysebességű, papírfaló nyomtatóknak (és mindenféle papírnyelő hivataloknak) köszönhetően.
Környezeti ártalom természetesen nem csak a szemét, hanem - indirekt módon - a nagy energiafelhasználás is, hiszen ez is hulladékot (szén-dioxidot, kormot stb.) generál ott, ahol az energiát megtermelik. Talán itt sikerült a legtöbbet elérni az utóbbi időben, amióta az energiazabáló asztali számítógépeket felváltották a hordozható masinák: laptopok, okostelefonok és más kommunikációs eszközök. Ebből a nézőpontból csak görbén tekinthetünk a "játékőrültekre", akik horribilis teljesítményigényű alkalmazásokat futtatnak, horribilis energiafelhasználással (gondoljunk csak a vízhűtéses videokártyákra).
Túl azon, hogy immár EU-s törvény is van az újrahasznosításra (illetve az elhasználódott alkatrészek visszavételére), maguk a gyártók is arra törekednek, hogy növeljék termékeikben az újrahasznosításból származó komponensek arányát, mivel a vásárlói magatartás is a környezettudatosság felé mozdult el az utóbbi időben.
Szinte hihetetlen, de még a szoftvergyártók is sokat tehetnek a zöld IT koncepció érvényesítéséért. A magyarázat egyszerű: a "rossz" alkalmazások jobban leterhelik a gépet, többet fogyasztanak a rendelkezésre álló gépi erőforrásokból, végső soron tehát több áramot zabálnak. A könnyű kezelhetőség és a kis erőforrásigény így egyre inkább meghatározó szempont lesz a szoftverek új generációinak kifejlesztésében, jó példa erre a Windows új verziója (a 8-as), amely - állítólag - még takarékosabban bánik majd az erőforrásokkal.
Ugyancsak a zöld koncepció (és a költséghatékonyság) adott lendületet az olyan technológiák elterjedésének, mint a virtualizáció, a vékony kliensek, sőt a felhő alapú számítástechnika, ahol az erőforrások koncentrálásával valósítható meg a gazdaságosabb működés. Ezekkel a technikákkal az energiafelhasználás töredékére (egyes szakértők szerint tizedére) csökkenthető, nem is beszélve az emberi erőforrásokon elérhető megtakarításokról.
Némelyik alkatrész is szinte kínálja magát a karcsúsításra, legfőképpen a laptopokban, ahol az energiahatékonyság az akkumulátor élettartamában azonnal megtérül. Sok elektromos energiát spórolhatunk például energiatakarékos processzorokkal, amelyek kisebb feszültséggel működnek, ergo kevesebb hőt termelnek. A merevlemezeken is takarékoskodhatunk, leginkább úgy, hogy mozgó alkatrész nélküli SSD (azaz szilárdtest) tárolókkal helyettesítjük őket, amelyek lényegesen kevesebb áramot fogyasztanak, áruk azonban még mindig nem teszi őket igazán versenyképessé a merevlemezekkel szemben.
Végül ne felejtsük el, hogy a gazdasági helyzet az utóbbi időben nem túl rózsás, ami nem kedvez a beruházásoknak, ám ösztönzőleg hathat a kiadáscsökkentő (például energiatakarékos) technológiák elterjedésére. Ami ma még divat (egyesek szemében csak hóbort), holnapra talán alapkövetelménnyé válhat.
Hasznos linkek:
